Trianon Múzeum

• Főoldal
• Aktuális
• Kiállítások
• Archívum
  • Sajtófigyelő
• Kastély
• Webshop
• Rólunk
  • Kapcsolat
  • Hírek
  • Vendégkönyv

Sajtófigyelő

Vargha Gyula-emlékszoba a Trianon Múzeumban | 2008-12-01 15:26:13

2007. augusztus 13. gondola.hu Vargha Gyula (1853-1929) költő, statisztikus, országgyűlési képviselő emlékére nyílt állandó kiállítás a Trianon Múzeumban, Várpalotán, 2007. augusztus 11-én. A nevezetes alkalomból Mellár Tamás közgazda, a Központi Statisztikai Hivatal négy éve törvénytelenül eltávolított elnöke méltatta elődje hajdan közmegbecslést kiváltó munkásságát, hangoztatván, hogy a mai végzetes állapotából az országot csak olyanok tudhatják kiemelni, a gazdaságot, politikát a még egyáltalán járható szűk ösvényre terelni, akik hozzá hasonlóan nem csak hogy nagyon elkötelezettek a nemzet iránt, de szakmájukban, tudományágukban is nagyon magas szintet képviselnek. Matúz Gábor, az Éjjeli menedék című, népszerű televíziós műsor (ECHO TV) szerkesztő-műsorvezetője Trianon mai jelentőségéről, az emlékezés fontosságáról beszélt, ugyanakkor figyelmeztetett a felesleges ábrándkergetés lehetséges veszedelmeiről, veszteségeiről is. Szabó Pál Csaba, a múzeum igazgatója a megnyitó során tájékoztatta a népes hallgatóságot, hogy szintén az ő szervezésükben - Trianon gyászára emlékezve - odakint motoros találkozó zajlik, a rendőrök pedig mondvacsinált ürügyekkel zaklatják és büntetik meg a résztvevőket. Ez is azt bizonyítja - hangoztatta -, mennyi teendő van még a közgondolkodás megváltoztatása terén. A család részéről Vargha András egyetemi tanár, a költő dédunokája azt emelte ki, hogy Vargha Gyulától azóta már egy egész nemzetség származott, az 5 gyerekétől 23 unoka születet, 58 dédunoka, 127 ükunoka, s eddig már mintegy kétszer ennyi szépunoka. "S ha Vargha Gyula őseit is számításba vesszük - tette hozzá az előadó -, akkor könnyen lehet, hogy ebben az országban így vagy úgy mindenki a rokonságunkba tartozik, ezért minden jelenlévőt ezennel tiszteletbeli Varghává fogadunk." Varga Domokos György író, újságíró - szintén a költő egyik dédunokája - , hosszú értekezést tartott arról, mit keres Vargha Gyula, a lírikus, statisztikus, politikus a Trianon Múzeumban, és mit keresnek ott vele ismert vagy kevésbé ismert leszármazottjai, "hiszen Trianon szelleme még ma is sokakat viszolyogtat".

Hősök és áldozatok: egyedülálló kiállítás a Székely Hadosztályról | 2008-11-29 20:46:54 2008. április 21. Erdély.ma Szombaton a várpalotai Trianon Múzeum két termében állították ki azokat az adatokat, fényképeket, amelyek a Székely Hadosztály eddig nem dokumentál történetét mutatják be. A hiánypótló kiállítást Nagy Szabolcs történész, levéltáros állította össze. Raffay Ernő egyetemi tanár a Székely Hadosztály hősies küzdelmét bemutató előadásában elmondta: „olyan volt a katonák helyzete, mintha egy Dávidnak tíz Góliátot kellene legyőznie”. A pár ezer fős alakulat egy százezres román hadsereget tartóztatott fel sikeresen, ugyanakkor a gyenge utánpótlás, a szakszerűtlen kormányzati lépések megpecsételték a sorsukat – közölte Raffay. Miközben tört előre az ellenség, Károlyi szélnek eresztette a magyar hadsereget A Székely Hadosztály 1919 áprilisában tette le a fegyvert amikor két tűz közé szorult, keletről a románok, Budapestről a Kun Béla kommunistái, a proletárdiktatúra tette lehetetlenné a harcot. Raffay Ernő azt is elmondta, hogy a történelmi Magyarország széteséséhez hozzájárult Károlyi Mihály miniszterelnök, aki 1918-as őszirózsás forradalom után jutott hatalomra. „Miközben minden irányból ellenséges hadseregek kerülgették Magyarországot, Károlyi ahelyett, hogy a haderőt fejlesztette volna, úgynevezett leszerelő bizottságokat hozott létre, vagyis szélnek eresztette a hadsereget” – tette hozzá. Emiatt az ellenséges csapatok mindenféle ellenállás nélkül foglalták el a magyar területeket. A felvidéki Pozsonyt nótaszóval vették birtokba az idegenek, ott ugyanis egyetlen fegyveres magyar katona nem volt. Ez az áldatlan állapot vezetett a Székely Hadosztály önálló megalakulásához is – közölte a történész. Tisztelgés a Fekete-körös völgyi áldozatok előtt Szabó Pál Csaba, a Trianon Múzeumot működtető alapítvány kuratóriumi elnöke kifejtette: azért időzítették április 19.-re a bemutatót, mivel külön meg szeretnének emlékezni a 89 évvel azelőtt történt tárkányi és kisnyégerfalvai vérengzésről. A romániai Bihar megyei faluk civil lakosságának egy részét azután mészároltak le a román szabadcsapatok, hogy a Székely Hadosztály kényszerűen feladta a falu határában a frontvonalat. Az eseményeket kiemelten mutatja be a tárlat, egy falrészt csak a Fekete-Körös völgyi tragédiának szenteltek a szervezők. Szakács Zoltán református lelkipásztor vezetésével tárkányi küldöttség is részt vett a rendezvényen. „A vérengzés 91 áldozata után 204 árva maradt, de a következő évben több mint 100 gyermeket kereszteltek meg faluban” – érzékeltette „a kis magyar közösség akkori élni akarását” Szakács Zoltán. A mostani általános demográfia helyzetre utalva a lelkipásztor elmondta: Tárkányban tavaly a 900 fős református egyház a születéseknek köszönhetően 8 fővel gyarapodott. Nem nagy szám, de nekünk ez létfontosságú - tette hozzá. A magyarok nem őshonosak Erdélyben? Becsey Zsolt az Európai Parlament képviselője úgy fogalmazott: a trianoni magyar tragédiával kapcsolatban óriási tudatlanság van Nyugat-Európában. Személyes tapasztalatai alapján elmondta: rangos politikusok is úgy tudják, hogy a magyarok nem őshonosak Erdélyben, hanem bevándorlás útján kerültek oda. A magyarság, mint Leláncolt Turulmadár Az Egyetértés Napja címen meghirdetett rendezvénysorozaton megnyitották a Turul-szobrok a Kárpát-medencében című kiállítást is, összesen 131 település emlékműve látható a képeken. A Trianon Múzeum előtti teret szombaton a béketárgyalásokat vezető gróf Apponyi Albertről nevezték el. Az eseményen megjelent Apponyi unokája gróf Pálffy István. Ezt követően felavatták a múzeum előtt Simor Márton, a Leszíjazott Turulmadár című alkotását. A művész ezzel a magyarság jelenlegi helyzetét akarja szemléltetni.

Brutális jelképgyalázás Várpalotán – tervszerű rombolás | 2007-07-07 10:05:03 Brutális jelképgyalázás Várpalotán – tervszerű rombolás Vasfűrésszel vágtak el egy zászlótartó rudat, megrongálták Csík Ferenc emléktábláját, ledöntöttek egy fakeresztet 2007. július 6. Magyar Nemzet Két héttel ezelőtt vélhetőleg egy éjszaka alatt tettek tönkre, gyaláztak meg nemzeti és vallási jelképeket Várpalotán. A rendőrség szerint sem vallási, sem nemzeti jelkép meggyalázásáról nem lehet beszélni. Jelenleg a szakértői véleményekre várnak, hogy egyáltalán rongálás történt-e, vagy a kárt más behatások okozták. Június 17-ről 18-ra virradó éjszaka vasfűrésszel vágták el a várpalotai Thury-vár előtt álló, hatméteres, nemzetiszínű szalaggal körbetekert zászlótartó rudat, majd kidöntötték. Megrongálták Csík Ferenc olimpiai bajnok emléktábláját: az úszó 1936-ban Berlinben szerzett dicsőséget Magyarországnak. A Trianon Múzeum kertjében álló, a nemzet szétszaggatásának 85. évfordulóján felállított, nagy fakeresztet fűrészelték el és döntötték a porba ismeretlen tettesek – mondta Németh Árpád (Fidesz) polgármester. (a teljes cikk az Archívum menüpont alatt olvasható) ****

Sajtófigyelő | 2007-06-26 12:58:19 Várkapitány, Makovecz-tervekkel Nemzeti emlékhellyé válhat a letarolt polgár- és parasztházak helyére húzott blokképületekkel telezsúfolt Várpalota szíve, belvárosa. Kétszázmilliót fordíthattak a várpalotaiak a Széchenyi-tervnek köszönhetően a Mátyás király látta palota (valamint a tető és két bástyatorony) megújítására. A korábban –nyilván nem ok nélkül- jellegzetes szocialista városnak tartott Várpalotán 2004-ben megnyílt a Trianon Múzeum, amely hazánk 1920-as földarabolásának előzményeit és következményeit tárja a látogatók elé látványos módon, írásos, képes és hangzó emlékanyag segítségével. A minapi önkormányzati választáson a tíz körzet mindegyikében a polgári oldal nyert, a képviselő-testület és a polgármester a vár előtti téren ’48-as ágyúk össztüze, harangzúgás, ötezer ember éljenzése közepette tett esküt, hogy csak és kizárólag a város érdekeit fogja szolgálni. "Itt, vagy sehol” –hangzik a várbeliek egyik jelszava. Nem akármilyen (a magunkfajta ember szívét megdobogtató) jelige. (A cikk teljes szövegét elolvashatják az Archívum menüpont alatt) /Sarusi Mihály, Magyar Hírlap 2007. június 2./ ****

Sajtófigyelő | 2005-10-13 11:34:33 Kárpátia 2006 május Várpalotán áll a Trianon Múzeum "...Stábunk a választást követő napokat nem búsongással töltötte, hanem „munkába” vetette magát: meglátogattuk Magyarország és a világ egyetlen Trianon-kiállítását. Ez a páratlan élmény rengeteget adott nekünk, nem véletlenül kezdeményezzük minden fórumon, hogy a magyar érzelmű emberek legalább egyszer látogassák meg a várpalotai intézményt..." (A beszámoló teljes szövegét elolvashatják az ARCHÍVUM menüpont alatt) ***** Magyar Nemzet- 2006. március 11. szombat. Hajfonat - Szabó Pál Csaba a régi udvarházakról, a gyáván kezelt nemzeti tragédiákról és a szomszéd sorsáról Szegeden az egyetemi óráin zsúfolásig megtelik a terem. Várpalotán a Trianon Múzeum, amelyet igazgat, szintén tömve látogatókkal. Szabó Pál Csaba sikerének titka, hogy önmaga tudott maradni. "...A Trianon Múzeum jelmondata ma is egy Hamvas-mondat: "Semmi lázadás, de semmit sem engedni." Nagyon sokan, barátaim és a múzeum látogatói is azt mondják, hogy milyen jelszó ez, igenis lázadni kell és küzdeni, mert hisz mekkora igazságtalanságok, méltánytalanságok történtek és történnek velünk, magyarokkal. Ezzel szemben én azt hiszem, hogy a hamvasi gondolat kielégítõen megfogalmazza, kijelöli a jelenkori magyar feladat és munka egyetlen lehetséges útvonalát. A belsõ utak irányát. Birtokba venni, növekedni, magunkhoz térni. A többi jön magától..." (A beszélgetés teljes szövegét elolvashatják az ARCHÍVUM menüpont alatt) ***** Unitárius Élet 2004. július-augusztus Könny és dac. Megnyitotta kapuit a világ első Trianon Múzeuma "...Ezzel szemben bizonyosnak látszik, hogy a Kárpát-medence teljessége nem valamiféle esetleges történeti szituációban, esetleges arányban és esetleges megfontolások alapján, a múlt zavaros ködében tartozik a magyar kulturális közösséghez. A kettő ugyanis szétválaszthatatlanul egy. A magyar kultúra történetfilozófiai genezisében, ha úgy tetszik semmi más nem történt, mint hogy az egyszerű, neutrális földrajzi és történeti helyszínek, materiális tetthelyek – tragikus és csodálatos évszázados közösségi erőfeszítések közepette – spiritualizálódtak. Ez a szelíd, gyermeki, ám szikrázóan eredeti, helyhez és múlthoz páratlan szívóssággal kapcsolódó, folytonos alapítói pozíció a magyar kultúra lényege. Ez nem relativizálható, mások helyzete nem érinti azt, róla lemondani pedig, csak arányos és kikerülhetetlen önfeladások árán lehet. Ha van tétje, pótolhatatlan szerepe, feladata a Trianon Múzeumnak, akkor ez a szembesülés..." ***** Magyar Fórum 2004. július 29. A zengő némaság "...Tematikusan, sőt lélekre hatóan felépített a kiállítás, s ha kézzel nem is, de legalább szemmel lehet simogatni azokat az emlékeket, amelyek ezt a nemzeti folyamatot és gondolatot érzékeltetik…a gondolat a lélek szabad, és a nagyról, a voltról, ott nem lehet lemondani soha. Ezért van múzeuma a magyar tragédiának, hogy a példákkal is éleszthető legyen a remény, s a hiányos ismeretanyaggal rendelkező fiatalság ne csak egy XX. századi magyarországi sorstragédiáról szerezzen információt." ***** Magyar Demokrata 2004. július 8. Nemzeti emlékhelyünk. Várpalotán felavatták a Trianon Múzeumot. "...A kastélyban a szimbolikus rendszerváltás egyébként a múzeum megnyitását néhány nappal megelőzően történt meg, amikor is a hajdani könyvtárteremből sikerült kiemelnünk a várpalotai vár szétbombázott romjai mellől megkönnyebbülten integető orosz katona képét. Ugyancsak ekkor vettük le azt a szocreál függönykarnist – amely a kastélyhasznosítás és múzeumberendezés körüli alternatívákat Görgey miniszterestül, Népszavástul egyetlen pontos metaforába foglalja -, amelyet egyébként ízlésesen, mindenféle fontolgatást kerülve, az 1970-es évek közepén százas szögekkel rögzítettek a kastély csodálatos neobarokk könyvespolcára...” "...A kormányváltás előtt Szabó Pál Csaba azt tervezte, hogy Várpalota történelmi belvárosát a Thury-vár, a Zichy-kastély, valamint az 1700-as évektől folyamatosan működő Palota szálló bevonásával, a Széchenyi Terv egyik pályázatán elnyert összeget is felhasználva, kulturális központtá alakítják. A várban létre is jött az ország egyetlen kizárólag magyar filmeket játszó szabadtéri mozija és a különleges hangulatú várvendéglő, amelyekhez különböző kulturális rendezvények is kapcsolódtak. Itt tartották meg például az I. Hamvas Béla Borfesztivált, valamint a többnapos török-magyar várjátékokat is. A tervek szerint az eredeti várárokba vizet vezettek volna és a teljes parkrekonstrukciót történelmi és régészeti szempontok figyelembevételével készítették volna el. Ehhez kapcsolódott a Trianon Múzeum, valamint a Palota szálló, amelynek a tulajdonosa hozzájárult ahhoz, hogy az épületből a régi Magyarországot idézve, egy igazi, XIX. századi szállodát alakítsanak ki, korabeli berendezéssel, ételválasztékkal és kiszolgálással. - Ebben a két műemlékben bármilyen terjedelmű és színvonalú kiállításegyüttest meg lehet valósítani – mondta Szabó Pál Csaba. – Álmainkról nem mondtunk le, s ahogy jobbra fordulnak a viszonyok, a régi tervek is megvalósulnak: Várpalotán egyedülálló történelmi-kulturális központ jön létre." ***** Nemzetőr 2004. július 7. „Emelkedett hangulatú ünnepséggel nyitották meg június 25-én délután a várpalotai Zichy-kastélyban az ország első Trianon-emlékmúzeumát…Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke annak a tíz döntő többségében horvát és német lakosságú falunak a példáját állította a magyarság elé, akik nem törődve bele az Ausztriához csatolásba, három évig folyamatosan zendülve verekedték vissza magukat Magyarországhoz…Tirts Tamás országgyűlési képviselő felidézte, hogy az újságokban már kinyomtatott, de a televíziós adásból az utolsó pillanatban törölt Trianon-film vetítését három nap után még az Uránia Nemzeti Filmszinház műsoráról is le akarták venni, mely szándék keresztülvitelét végül csak tömeges tiltakozás akadályozta meg…Horváth Balázs veszprémi országgyűlési képviselő rámutatott, múltunk ismeretében önbizalommal tekinthetünk a jövőbe…a Trianon Társaság nevében Kiss Dénes költő és nyelvművelő arról szólt, hogy a magyar igazság nem csak magyar igazság, hanem egyetemes igazság. Ezzel a múzeummal visszautasítjuk egy hazugságnak igazságkénti bemutatását és ezért nagy köszönettel tartozunk mindenkinek aki részt vállalt a munkában…Raffay Ernő történész párhuzamot vont a múzeum megnyitása, mint szellemi önvédelem és a Nemzetőrség felállítása, mint nemzeti önvédelem között…Bayer Zsolt író, újságíró arra a maga által feltett kérdésre, hogy mi közünk van Trianonhoz, azt a választ adta, hogy a haza nem puszta földrajzi fogalom. A haza annyi, amennyit ismerünk belőle. Trianon az emberi ostobaság, kegyetlenség és aljasság örök mementója. De örök a szeretet, az emlékezés és az élni akarás is. Ezért lett ez a múzeum, hogy legyen jel, hogy ne felejtsük el soha, van valami szellemi, lelki hazánk és hogy milyen is volt az a régi haza, a mi hazánk – ott, a magasban” ***** Magyar Nemzet 2004. június 29. Megnyílt a Trianon Múzeum. "Reményeink szerint, Várpalota a Trianon Múzeum és a hozzá kapcsolódó programok révén igazi nemzeti zarándokhely lesz, a nemzet, a Kárpát-medence szellemi újraegyesítésének szolgálatában – mondja az elnök, miközben megszólalnak a település harangjai. Az ország szétszakítása után 84 évvel az első Trianon Múzeum megnyitotta kapuját." ***** Magyar Nemzet 2003. december 30. A házmester-szubkultúra ellen. Szabó Pál Csaba többfrontos harcot folytat értékeink megőrzéséért "...tudomásul kell vennünk, hogy Magyarországon még évtizedekig létezni fog egy arrogáns házmester szubkultúra, amelynek megteremtői és egyben áldozatai életük tragikus kiüresítéséért saját közösségükön, városukon és hazájukon akarnak elégtételt venni. Öntudatlanul, de kímélet nélkül. Ebben egyetlen társuk és erejük megnövelője az a néhány briganti, akiknek viszont valóságos szellemi-vegyi fegyver áll rendelkezésükre: a mindent bagatellizálás és a mindent relativizálás. Ezzel a szövetséggel szemben az égre kiáltani, vagy érveket finomítani egyaránt értelmetlen és hatástalan. A dolgunk összetettebb. Vállalásainkban mindenkor építőnek, lényeglátónak, türelmesnek, ugyanakkor engesztelhetetlennek kell lennünk." ***** Palotai Hírlap 2002. június 22. A Zichy-kastély kitárja kapuit. Tények a kastélyról "...A kastély működtetését felvállaló alapítvány máris elkészíttette a kastély teljes gépészeti, elektronikus, belső- és külső építészeti felújítási tervét, valamint a legjelentősebb hazai múzeumok és levéltárak bevonásával a leendő kiállítások beosztási tervezetét, több kiállítási forgatókönyvet és látványtervet..." ***** Palotai Hírlap 2001. február 16. Fordulat kastélyügyben "...A Zichy-kastély jövendőbeli sorsáról és hasznosításáról folytatott tárgyalásokat városunk illetékeseivel magas szintű katonai delegáció január 30-án...az idegenforgalom egyik városi bázisává válhat a kastély...az első Trianon Múzeum létrehozása akár a városfejlődés komplex – a szálláshelyeket, a vendéglátást, a turizmust, a vízisportokat, az úthálózatot, a parkolókat is magában foglaló – új szakaszának kiindulópontja lehet..." *****