A XXX. Összmagyar Egyetemi Tábor 2018 augusztus 24-én három neves előadó útravaló gondolataival zárult. A zárónapon Gulyás Gergely, Menyhárt József és Takaró Mihály is előadást tartottak.

A vihar előtti fülledt nyári délután első előadója Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Partjának elnöke volt. Előadásának fő gondolata szerint a kétnyelvűségnek, a kisebbségi létnek is meg lehet találni az előnyeit, a már gyerekként megtapasztalt idegen nyelvi környezet előnyre fordítható, kulturális tőkeként felhasználható, de csak úgy, hogy mellette a magyarságtudat nem csorbul. Elmondta, megfigyelhető a minta, ahol a magyar közösség erős, ott a szlovák szülő adja magyar óvodába a gyermekét, hogy megtanuljon magyarul. Tehát, ha a kisebbségben élő magyarság erőt és egységet sugároz, akkor a többségi társadalom számára is pozitív dologgá válik a kultúrát és nyelvet megismerni, a közösség tagjává válni. A cél az, hogy minél erősebbé tegyék a meglévő magyar közösségeket, ennek pedig záloga a fiatalok helyben tartása, visszatérése, a magyar hagyomány és kultúra szabad megélése.

Az előadássorozat második vendége, Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter volt. Miniszter úr előadásában elmondta, a magyar nemzetpolitika fő célkitűzése, hogy a magyar fiatalok mind az anyaországban mind a határon túl megtalálják szülőföldjükön a boldogulást. Ennek nem mond ellent, hogy külföldi tapasztalatokat szerezzenek akár tanulmányaik akár pár éves munkavállalás során, de az a vágyott cél, hogy a családalapítás idejére már a szülőföld legyen az egyetlen elképzelhető környezet a megvalósításhoz. Kiemelte, hogy a 2010 óta folytatott nemzet és családpolitika, ha lassan is, de számokban is megmutatja eredményeit, a nemzetfogyást mutató átlagszám már javult, még nem sokat, és messze a természetes reprodukciót jelentő 2,5 -os átlag, de az irány javulást mutat, ami megerősíti a kormányt, hogy ezen a téren jó úton halad.

Kérdésekre válaszolva, miniszter úr beszélt a Marosvásárhelyi orvosi egyetem helyzetéről, elmondta, bár van alternatív megoldási stratégiája a fennálló helyzetre a magyar kormánynak, de elsősorban arra törekednek, hogy a román kormány legalább az eddigi keretszámokkal biztosítsa a magyar nyelvű orvosi képzést, hisz a térségben lakók számára alapigény hogy az anyanyelvén, magyarul mondhassa el a panaszát.

Az ukrajnai helyzetről Gulyás Gergely úgy fogalmazott, jelenleg kilátástalan állapotok vannak, a belső bizonytalanság és gazdasági válság felerősítette a magyarellenességet is. A magyar kormány és az anyaország feladata, hogy segítsen ahogy csak tud. Elmonda a kormány minden rendelkezésére álló eszközzel nyomást gyakorol az ukrán kormányra a helyzet javítása és az oktatási törvény módosítása érdekében, hisz azzal ha felsőtagozattól nem lehetne magyarul tanulni, ellehetetlenülne a most is már nagyon nehéz helyzetben élő kárpátaljai magyarság.

Az előadások sorát Takaró Mihály, irodalomtörténész zárta. Tanár úr figyelmeztette a jelenlévő egyetemistákat, hogy ők a jövő zálogjai, rajtuk múlik, megmarad e a magyarság, a magyar kultúra, meddig és milyen mértékben.

Kiemelte a magyar kultúrának, oktatásnak minden vérzivataros időben magtartó, talpra állító ereje volt, úgy a mohácsi vész után, mint a Klebelsberg Kunó által 1921-ben létrehozott népiskoláknak.

Tanár úr előadása zárógondolataként kérte a jelenlévő fiatalságot, ha olyan magyarok akarnak lenni, akiknek munkája nyomán nem csak holnap, de holnapután is lesznek magyarok, akkor a szabadság mellé sorakoztassák fel a felelősséget, a jogaik mellé építsék fel magukban a kötelezettségeiket, az élet mellé, az élet tiszteletét.