Get Adobe Flash player

Szabadka


SZABADKA


szerbül Суботица / Subotica

horvátul Subotica

latinul Maria-Theresiopolis

németül Maria-Theresianopel

 

 

 

 

 

 

 






„Gyerekkorom, mindig téged kereslek,

ha járom a poros-boros Szabadkát.

Mióta labdám elgurult itt,

nem ér az élet egy fabatkát.”



 



SZABADKA TÉRKÉPE

 













TÁVOLSÁGMUTATÓ


 

Békéscsaba – Szabadka: 143 km (1 h, 57 min)

Gyula – Szabadka: 161 km (2 h, 13 min)

Mezőtúr – Szabadka: 166 km (2 h, 22 min)

Makó – Szabadka: 83.5 km (1 h, 02 min)

Hódmezővásárhely – Szabadka: 73 km (0 h, 59 min)

Szeged – Szabadka: 44.9 km (1 h, 05 min)

Kecskemét – Szabadka: 118 km (1 h, 18 min)

Mórahalom – Szabadka: 39.8 km (0 h, 45 min)

Baja – Szabadka: 75.4 km (1 h, 09 min)

Szekszárd – Szabadka: 113 km (1 h, 47 min)

Pécs – Szabadka: 164 km (2 h, 13 min)

Kaposvár – Szabadka: 203 km (3 h, 11 min)

Zalaegerszeg – Szabadka: 422 km (4 h, 16 min)

Nagykanizsa – Szabadka: 405 km (3 h, 48 min)

Szombathely – Szabadka: 425 km (4 h, 30 min)

Budapest – Szabadka: 201 km (2 h, 08 min)






Helyi közlekedés


1897-ben döcögött végig a város utcáján az első villamos. Az első busz 1927-ben szállította az utasokat. Napjainkra a modern közlekedésnek megfelelően, a tömegközlekedési közvállalat legmodernebb buszokkal rendelkezik. A tömegközlekedés jubileumi 110. évében 2007-ben hét új autóbusszal is gyarapodott a Subotica-Trans járműparkja. Szabadkának nagy szívfájdalma, hogy 1974 óta nem közlekedik villamos.


A városban jelenleg rengeteg Taxi működik, a mindennapi közlekedést a személyautó, a busz és a taxi szolgáltatásának igénybevétele határozza meg. A taxisok többsége jól érti és beszéli a magyar nyelvet, természetesen a szerb mellett.


Magyarországról a 136-os vagy a 150-es vonalon érhető el. A városból Belgrád felé is megy vonal. Régen vasúti kapcsolata volt a Szabadka–Baja-vasútvonal segítségével Bácsalmás-Baja felé, ma a sínek fel vannak szedve a határon.


Árak Szabadkán (Ft)

Parkolás 1 óra 120

Taxi alapíj 150

Taxi vitelár 150

Helyi buszjegy 240



 

 


 

Szabadka története

 

Az első írásos dokumentum a bécsi levéltárból került elő, amelyben Szabadkát már 1391-ben említik Zabotka vagy Zabadka néven, annak kapcsán, hogy Ágoston fegyencet Szegedre szállították.


A település fejlődésének záloga az, hogy földrajzi helyzete miatt Ázsia és Európa közötti kereskedelem útvonalai haladnak erre. A térségben gyakori népmozgások eredményeképpen szerbek, magyarok, németek, szlovákok, horvátok, bunyevácok, görögök, törökök, zsidók, örmények, cigányok és még számos más nemzetek fordulnak meg és adnak uralkodót, tulajdonost és számtalan kiemelkedő képességű szabadkait a világnak.


Területe a török idők előtt a Hunyadiak kezén volt. A települést Mátyás király 1464-ben Dengelegi Pongrácz János erdélyi vajdának adományozza, aki 1470-ben várat építtetett. A mohácsi csatát (1526) követő zűrzavaros időszakban Jovan Nenad (magyarosan Cserni Jován) kiáltotta ki magát a környék cárjává, (fekete cárként is emlegetik) és ez lett a délvidéki felkelés központja, amely rövid idő után megszűnik. Történelmi szempontból ez csak annyiban bizonyul jelentősnek, hogy szerb források előszeretettel hivatkoznak rá, és a város főterén szobrot állítottak „legendás” alakjának.


1542-ben a törökök elfoglalták a várost, és majd csak 1686-ban, tehát mintegy százötven év múltán szabadul fel. E hosszú háborús évek alatt alig maradt magyar népesség a vidéken.


A török kiűzése után Habsburg vezénylettel megindult az újratelepítés. Először főleg katolikus vallású délszláv népesség érkezett a rigómezei csata óta délről folyamatosan felhúzódó ortodox lakosság mellé. Magyar források mindkettő népcsoport esetében gyakran csak „rácokról” beszélnek, azzal, hogy az egyik népcsoport tagjait „katolikus rácnak”, míg a másik etnikumot „óhitű”, azaz „ortodox rácnak” hívják. Nem nehéz felismerni, hogy ezek a „rácok” a város jelenlegi horvát és bunyevác (katolikus), illetve szerb (ortodox) lakosságának az elődei. A katolikus anyakönyvi kivonatok gyakran dalmátokat emlegetnek, ami sokat elárul arról, hogy Szabadka katolikus délszláv népessége melyik vidékről származhatott el. Mai napig sem egységes a vajdasági katolikus délszlávok hivatalos elnevezése. A Szerbiai hivatalos álláspont külön nemzetiségnek tünteti fel a magukat elsősorban bunyevácnak vallókat, míg horvát nacionalista nézetek egyértelműen nemzetük részéhez tartozónak tekintik őket.


Mária Terézia 1743-ban mezővárosi rangra emeli a települést, amelyet ekkoriban Szent Máriának hívnak. Majd ugyanez a királynő 1779-ben szabad királyi várossá nyilvánítja Szabadkát, és ekkortól nevezik Maria Theresiapolisnak, legalábbis latinul, illetve németül.


Szabadka szabad királyi városi rangra emelése erőteljes fejlődéshez segítette a települést. A városi tanács megszervezi több környező puszta benépesítését, amelyek a török idők alatt néptelenedtek el. Magába a városba ekkor már nem volt szervezett telepítés, de ahogy fejlődött Szabadka, úgy szivárgott ide a lakosság elsősorban a történelmi Magyarország többnyire magyar nyelvű vidékeiről. Érdekes nemzetiségi momentum, hogy az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a bunyevácok a szerbek és horvátok többségétől eltérően együtt harcoltak a magyarokkal, és nekik köszönhetően Szabadka magyar kézen maradhatott.




A város kiegyezés kori (1867) dinamikus fejlődését jól tükrözi, hogy 1869-ben vasúti közlekedés köti össze a világgal, a magyar millenniumra (1896) megnyitják az első villanytelepet, és egy évvel később, 1897-ben már villamos jár Szabadka és Palicsfürdő között, amely az egyre csak polgáriasodó város kedvelt kirándulóhelye lett. Szabadka sohasem látott akkora fejlődést, mint ezekben a „boldog békeidőkben”. Ekkor nyeri el a város szecessziós, kifejezetten közép-európai arculatát.


Az erőteljes fejlődést a város lakosságának gyarapodása is jól tükrözi. Amikor Szabadkát 1920. június 4-én hivatalosan is elszakították a történelmi Magyarországtól és az akkori Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett, az egész Kárpát-medence egyik legnépesebb településének számított, ahol a jelentős horvát, illetve bunyevác és szerb lakosság mellett a magyarok abszolút többséget alkottak. Az újonnan létrejött délszláv királyság legnagyobb városa nem Belgrád, és nem Zágráb volt, hanem Szabadka.


Jugoszlávia felbomlása után 1941 és 1944 között Szabadka ismét Magyarországhoz kerül. Az 1942-es délvidéki razzia idején 180 szerb polgári személy esett áldozatul a magyar katonáknak, 1944 végén pedig a visszatérő szerbek mintegy 7000 magyar lakost gyilkoltak meg. A „Törött szárnyú turulmadár” emlékműve a Zentai úti temetőben a megtorlás áldozatainak állít emléket.



 

Nemzetiségi viszonyok 1910-2012


A város lakossága ’90-es évek óta 100.000 fő körül mozog, a vonzáskörzetében élőkkel együtt 150.000 fő köré tehető.

A népszámlálások során egyetlen egyszer mutatott többséget azok száma, akik magyarnak vallották magukat, 1910-ben 55% volt a magyarok aránya.

















Felekezeti viszonyok


(1910-2012)


A szabadkaiak túlnyomó többsége, mintegy 60%-a római katolikus. A város a Szabadkai Egyházmegye székhelye. Összesen 8 katolikus plébániatemplom, több kápolna, egy ferences templom és rendház, 2 szerb ortodox, egy evangélikus és egy református templom található a városban.

Szentkút (szerbül és horvátul Bunarić) népszerű kegyhely a város délkeleti határában.


A második világháborút megelőzően mintegy négyezer zsidó is élt a városban. A szabadkai zsinagóga a magyar szecessziós építészet egyik legkiválóbb példája. A zsidó származású szabadkaiak, illetve a magukat zsidónak vallók száma a második világháború óta alig éri el a háromszázat.


Szabadkán az 1990-es években alakult meg az iszlám közösség 22 fővel. A közösség vezetője Fetis Kurdali, híveinek száma is jelentősen növekszik 2008-ban hatszáz regisztrált taggal rendelkeztek. 2008. augusztus 17-én adták át a Muhádzsír Dzsámi névvel illetett, a Halasi úton a kupolás-minaretes dzsámit.

1910-ben:

















2012-ben:
















Felsőoktatás


Szabadka egyetemi várossá szeretne válni, melyre nagy esélye van, hiszen 5 felsőoktatási intézmény is működik területén.


Az Újvidéki Egyetem Jogi Kara (Pravni fakult zaprivredu i pravosuđe, NoviSad) és Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kara (MTTK), a Szabadkai Műszaki Szakiskola, a Zeneiskola és a Bosa Milićević Közgazdasági Szakközépiskola Szabadkán kapott helyet. Az MTTK kivételével ezekben az intézményekben párhuzamosan két nyelven folyik az oktatás (szerb és magyar).


Az MTTK (Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar)


Tanszékei:

1.                 Nyelvi, irodalmi és kommunikációs tanszék

2.                 Módszertani tanszék

3.                 Művészetek és képességek tanszéke

4.                 Természettudomány és matematika tanszék

5.                 Társadalomtudomány tanszék


Székhely: Srbija

Szabadka, Strossmayeru.11.

Telefon: +38124/624-444

Fax: +38124/624-424

Web: www.magister.uns.ac.rs

Mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.


Zeneiskola (Muzička Škola Subotica)


Szakjai:

1.                 Ének

2.                 Hegedű

3.                 Cselló

4.                 Fúvós (1874-től)

1868-ban alapították. A tanítás négy évig tartott, ebből az első kettő képezte az alsó fokú, a második kettő a felsőfokú tanfolyamot. Az iskola 9 éves koruktól fogadta a tanulókat – akik már tudtak írni és olvasni, és természetesen akiknek jó hallásuk volt. Az iskolát a gimnázium igazgatóságára bízták, mivel az iskola kezdetben ennek az intézménynek a keretein belül működött. Ma az igazgató Antal István (2004 óta).


Székhely: Republika Srbija

24000 Subotica

Štrosmajerova 3

Telefon / fax: +381 (0) 24 525 672

Központ: +381 (0) 24 553 837

E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.



Szabadkai Műszaki Szakiskola


1962-ben jött létre az elektrotechnikai Főiskola és a Gépésztechnikai Főiskola egybeolvasztásával. A főiskola gyakorlati központú képzést biztosít 3 tudományos területen:

1.                 Gépészet

2.                 Elektrotechnia

3.                 Informatika


Székhely: Republika Srbija

24000 Subotika

Marka Oreškoviċa 16


Telefon: +381-(0) 24-655-201

Fax: +381-(0) 24-655-255

Számlaszám: 840-526666-66




 

Középiskolák


1. Bosa Milićević Közgazdasági Szakközépiskola


Szeged és Szabadka önkormányzatának oktatási irodája kezdeményezésére a Szegedi Gazdasági Középiskola Vasvári Pál Tagintézménye mai főigazgatója Siposné Gyuris Valéria és a szabadkai iskola akkori igazgatója, Natalija Dragović a 2005/2006-os tanévben vették fel a kapcsolatot és testvérkapcsolatot létesítettek.

Az együttműködési megállapodás öt évre szól, melynek céljaként a két iskola kölcsönös megismerését, a szakmai és pedagógiai tapasztalatok megosztását, közös nemzetközi projektekben való részvétel elősegítését, a tanárok és diákok számára rendszeres szakmai, kulturális, sport célú látogatások szervezését, az azonos tárgyakat oktató tanárok valamint a diák-önkormányzatok tapasztalatcseréjét, testvérosztályok létre hozását, illetve személyes kapcsolatok ápolását jelölték meg.
Az együttműködés révén tanáraink és tanulóink betekinthetnek egy külföldi iskola oktatóinak, diákjainak életébe.

A program keretében a szabadkai iskola tanárai és diákjai több alkalommal is meglátogatták iskolánkat, részt vettek 2005-ben az iskola felújítása után rendezett ünnepségünkön, 2006-ban a karácsonyi diáknapon, 2007 tavaszán szavalóversenyen, 2007 novemberében az iskolánk rendezte művészettörténeti vetélkedőn két szabadkai csapat is indult.

Szakjai:

4 éves szakok: Idegenforgalmi technikus; Kereskedelmi technikus

3 éves szakok: Pincér; Szakács


Székhelye: Republika Srbija

24000 Subotica

Đuro Đaković 21.

Telefon: 024 / 559 - 255

Fax: 024 / 559 – 255

E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Web: www.ekonomskasu.edu.yu


2. Egészségügyi Középiskola


A szabadkai Egészségügyi Középiskolát 1958.-ban alapították a szabadkai Városi Kórház intézményeként, hogy szakmai középkádert-egészségügyi, nővéreket és védőnőket adjon az egészségügyi intézmények számára. Az első osztályba a hatosztályos gimnázium 19 évnél fiatalabb végzős leánynövendékei iratkozhattak be. Manapság az oktatói csapat létszáma: 106 fő, tanárok, orvosok, gyógyszerészek, nővérek, szakmunkatársak. A szakterületek az egészségügy és szociális védelem, valamint a személyi szolgáltatások oktatási területe.


Igazgató: Soós Edit

Cím: Subotica, Belgrádi út 126

Tel: 553-983

E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.



3. Lazar Nešić Vegyészeti és Technológiai Szakközépiskola


Igazgató: Horvat Franjo

Cím: Makszim Gorkij u. 53.

Tel: 555-460

E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.


4. Műszaki Középiskola


A szabadkai műszaki szakközépiskola alapítását a helybeli mérnökök és technikusok egy csoportja kezdeményezte 1945 áprilisában. A Vajdasági AT Népi Szkupstinájának Elnöksége 1945. június 8-án kelt határozata alapján nyílt meg a szabadkai Műszaki Iskola. A nyár folyamán kinevezték az igazgatót és a tanárokat, és kijelölték az iskola épületét, az akkori Wilson, a mai Maksim Gorkij utca 38-as szám alatt.

A Népbizottság 1961. szeptember 28-ai határozata alapján egy új gépészeti és elektrotechnikai szakos Műszaki Középiskola nyílt Szabadkán. Az új tanintézmény két épületben működött,: a Wilson, azaz a mai Maksim Gorkij utca 53. illetve a Matija Gupec utca 8-10.-ben, ennek az épületnek az ismertebb neve a kis MESC.

A ma is használatos Lazar Nešić tér 9-es számú épületbe 1977-ben költözött a Műszaki Iskola. A tanítás egy része még a kis MESC-ben folyt. Ebben a két épületben működik ma is ez a tanintézmény.


Igazgató: Ivanović Erzsébet

Cím: Lazar Nešić tér 9.

Tel: 552-031

E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.


6. Politechnikai Középiskola


Az intézményben természetesen két nyelven folyik az oktatás, szerb illetve magyar nyelven. Az iskolában 3 és 4 éves szakokat is oktatnak, mindet mindkét nyelven. A diákok eloszlása ezek alapján a következő volt 1995 és 2005 között:

Szerb nyelvű 3 éves szakon tanult 1995-ben kb. 300 tanuló, majd számuk 2005-ig fokozatosan csökkent kb. 110 főre.

Szerb nyelvű, 4 éves szakon tanult 1995-ben kb. 400 fő, majd folyamatosan nőtt a létszám 2005-ig kb. 570 főig.

Magyar nyelven tanult 3 éves szakon 1995-ben kb. 200 diák, számuk 2005-ig 80 főre csökkent.

Magyar nyelvű, 4 éves szakra járt 1995-ben kb. 150 fő, 2005-ig számuk fokozatosan nőtt kb. 250 főre.


Igazgató: Bešlić Pavao

Cím: Makszim Gorkij u. 38.

Tel: 555-450

E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.


7. Svetozar Marković Gimnázium


Az iskola több mint két évszázados múltra tekint vissza. Számtalan reformon keresztül nyerte el mai formáját: természettudományi, társadalmi-nyelvi és általános szakon tanulhatnak itt a diákok. Az oktatás három nyelven folyik: szerbül, magyarul és horvátul. Jelenleg 1030 tanulója van, 37 osztályban.

Az intézmény tekintélyt szerzett magának a Vajdaságban és mindenütt a világon, köszönve diákjainak, akikből neves orvosok, ügyvédek, tanárok, mérnökök, írók, művészek és sportolók lettek.


Igazgató: Sobodan Čamprag

Cím: Petőfi Sándor u. 1.

Tel: 552-820

E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.


8. Kosztolányi Dezső Nyelvi Gimnázium


Ez az intézmény nagy számú támogatóval és más iskolákkal való kapcsolattal rendelkezik, melyek a következők:

Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium, Zenta;

Deák Ferenc Gimnázium, Szeged;

Budapesti Lónyay utcai Református Gimnázium;

Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium;

Táltos Tehetséggondozó Általános iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola;

Karlócai Nyelvi Gimnázium;

A szegedi Tudományegyetem tanszékei:

- Történelem Tanszék;

- Angol Tanszék;

- Amerikanisztika Tanszék,

- Szláv Filológiai Tanszék;

Magyar Nemzeti Tanács

és a Budapest Kőbányai Önkormányzat Szent László Gimnázium


Igazgató: Varga Anikó

Cím: Fasizmus Áldozatainak tere 21.

Tel: 524-785

E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.


9. Paulinum Püspökségi Klasszikus Gimnázium


A Paulinum, mint Püspökségi Klasszikus Gimnázium és Szeminárium, az 1962/63-as tanévben kezdte meg munkáját. Eleinte csak két tagozata volt, majd folyamatosan újabb osztályok nyíltak. Első otthona a Katolikus Kör, majd 1965 június 30-án, ünnepélyes keretek között felszentelték új épületét. A Paulinum, mint gimnázium és szeminárium egyházmegyeközi intézmény és ilyenként az egyetlen Szerbiában.

Az iskola klasszikus irányzatú nyelvi gimnázium. Mindenekelőtt a teológiai és a filozófiai tanulmányokra összpontosít, mellettük a klasszikus nyelvekre és történelemre készíti fel diákjait. A bácskai és bánsági papok nagy többsége paulinista volt.


Igazgató: Msgr. Miocs József

Cím: Fasizmus áldozatainak tere 19.

Tel: 553-610,552-497


10. Halláskárosultak Iskolaközpontja


Igazgató: Mrvić Milorad

Cím: Frangepán u. 2

Tel: 556-119


11. Žarko Zrenjanin Általános és Középiskola


Igazgató: Tešanović Jovanka

Cím: Ivan Goran Kovačić u. 14.

Tel: 553-037

E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.




Általános iskolák



Sonja Marinković Általános Iskola

Jo Lajoša 78

24000 Szabadka

Tel: 553-171

Fax: 553-175

E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Igazgató: Miladin Maravić


Ivan Milutinović Általános Iskola

Beogradskiput 50

24000 Szabadka

Tel: 558-063

Fax: 671-180

E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Igazgató: Stipić Ivica


Matko Vuković Általános Iskola

Ruđera Boškovića 1

24000 Szabadka

Tel: 562-573

Fax: 561-765

Igazgató: Crnković Marija

E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.


Đuro Salaj Általános Iskola

Petőfi Sándor 19

24000 Szabadka

Tel: 525-743

Fax: 554-270

E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Igazgató: Andrić Mimica


Széchenyi István Általános Iskola

Karadorđevput 94

24000 Szabadka

Tel: 555-839

Fax: 554-839

E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Igazgató: Fehérvári Magdolna


Ivan Goran Kovačić Általános Iskola

Maksima Gorkog 29

24000 Szabadka

Tel: 552-763

Fax: 552 763

E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Igazgató: Sivč Veljanović Jelena

Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola

Trg Oktobarske Revolucije 22

24000 Subotica

Tel: 556-735

Fax: 556-735

E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Igazgató: Gubić Šelken Klaudija


Kizur István Általános Iskola

Ivana Zajca 9

24000 Szabadka

Tel: 571-682

Fax: 571-692

E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Igazgató: Dulić Vesna


Jovan Mikić Általános Iskola

Save Kovačevića 16

24000 Szabadka

Tel: 548-092

Fax: 546-862

E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Igazgató: Juhas Etuška


Október 10-e Általános Iskola

Boze Šarčevića 21

24000 Szabadka

Tel: 548-425

Fax: 548-136

E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Igazgató: Romić Gizela


Miloš Crnjanski Általános Iskola

Banijska 67

24000 Szabadka

Tel: 546-348

Fax: 548-272

E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Igazgató: Vukadin Miloš


Majsai Úti Általános Iskola

Majšanskiput 87

24000 Szabadka

Tel: 576-700

Fax: 576-700

E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Igazgató: Tot Silvija


Szent Száva Általános Iskola

Aksentija Marodićabb

24000 Szabadka.

Tel: 692-120

Fax: 566-057

E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Igazgató: Bunčić Tatjana


Miroslav Antić Általános Iskola

Trogirskabb

24413 Palics

Tel: 753-028

Fax: 753-028

E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Igazgató: Kojić Čakanj Eržebet


Petőfi brigád Általános Iskola

Omladinskihbrigada 20-31

24413 Hajdukovó

Tel: 758-030

Fax: 758-030

E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Igazgató: Sűcs Anna


Bosa Milićević Általános Iskola

Nikole Tesle 1

24224 Újzsednik

Tel: 785-026

Fax: 785-026

E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Igazgató: Vojnović Milan


Pionir Általános Iskola

Vladimira Nazora 15

24224 Újzsednik

Tel: 785-016

Fax: 785-016

E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Igazgató: Neorčić Sonja


Matija Gubec Általános Iskola

Marka Oreškovića 11a

24214 Tavankút

Tel: 767-010

Fax: 767-035

E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Igazgató: Stantić Prćić Stanislava


Néphősök Általános Iskola

Trg Slobode 2

24220 Csantavér

Tel: 782-025

Fax: 782-025

E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Direktor: Sedlar Erika


Vuk Karadžić Általános Iskola

Trg Maršala Tita

24210 Bajmok

Tel: 762-013

Fax: 762-013

E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Igazgató: Zrnić Đuro


Vladimir Nazor Általános Iskola

Vladimira Nazora 43

24213 Györgyén

Tel: 768-035

Fax: 768-035

E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Igazgató: Dulić Ljiljana


Žarko Zrenjanin Általános és Középiskola

Ivana Gorana Kovačića 14

24000 Szabadka

Tel: 553-037

Fax: 553-037

E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Igazgató: Tešanović Jovanka


Szabadkai Zeneiskola

Štrosmajerova 3

24000 Szabadka

Tel: 553-837

Fax: 525-672

E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Igazgató: Barlai Edit




KÖZÉLET SZABADKÁN


Gazdaság

A város legjelentősebb munkaadója a helyi önkormányzat és az állam, mert sok üzem bezárt a délszláv háború okozta gazdasági válság alatt. 2007 májusában 18.000 munkanélkülit tartottak számon, ami másként 40%-os munkanélküliségi rátának felelt meg. A város nem tudta létrehozni az ipari parkot sem, mert a központi kormányzat csak csekély mértékben támogatta erőfeszítéseit.

A kedvező természeti adottságok révén a környék mezőgazdasági és élelmiszeripari termelése jelentős.

Oktatás, művelődés

Szabadka jelentős hagyománnyal rendelkezik az oktatás terén is. Az írástudatlan lakosok legkisebb aránya Szerbiában, továbbá a számos, kiemelkedő tehetségű és művelt, számos szakterületeken képzett vezető egyéniség és szakértő csak egy része a város érdemeinek. A képzési lehetőségek a jelentős számú középiskolán, főiskolán és egyetemen alapszanak. Az alapfokú és középszintű képzés a városban szerb, magyar és horvát nyelven folyik, a többnyelvűség néhány főiskolára és egyetemre is kiterjed.

Az oktatás 21 általános iskolában folyik. A városban 13, a hozzátartozó településeken 8 általános iskola várja a kisdiákokat. A tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek számára két speciális iskola működik. Továbbtanulási lehetőségre a város 7 középiskolájában nyílik lehetőség. A szabadkai Szabadegyetem keretében működik a Felnőttek Iskolája. A lakosság kulturális igényeinek kielégítéséről 3 színház, számos filmszínház, múzeum, egyesület, helyi televízió és rádióstúdió gondoskodik.

A szabadkai ifjúság életéről és művelődéséről való folyamatos gondoskodás hiányának pótlásaként, alakult meg a FOKUS – Ifjúsági Kulturális Alapítvány. Az Alapítvány célja, hogy újraformálja a város művelődési életét, új teret létrehozva benne. A művelődés, művészet, valamint a tudomány területén indított számos projekttel az Alapítvány, a pannon vidék koros úrhölgyét, Szabadkát fel szeretné ébresztetni a síkság okozta álmosságból.

A FOKUS – Ifjúsági Kulturális Alapítvány, minden polgár számára nyitott, aki igazán egy gazdag művelődési és társadalmi életet szeretne. Az alapítvány városi intézménnyé kellene, hogy fejlődjön, amelynek feladata a városi társadalom modern és posztmodern szellemi értékeinek bemutatása és népszerűsítése.

A város ilyen művelődési azonosításának a kialakításában külön szerepet kapnának azok a fiatalok, akiket eddig az elfogadott művelődési modell kiépítésében és elfogadásában, a legkevésbé sem kérdeztek

Sport

Szabadkán a sport is jelentős hagyományra tekint vissza. Érdekesség az, hogy a Palicsi Sportjátékok 1880-ban indultak, tehát még az Olimpiai Játékok előtt, sőt még azelőtt, hogy Pierre de Cuberten báró megalakította volna a modern Olimpiai mozgalmat.

A Palicsi Sportjátékoktól kezdve Szabadka büszkén viseli a sport városa elnevezést is. Szabadka ma már 120 aktív sportklubot és csapatot tart számon, és ezáltal Szerbia öt legjelentősebb sportközpontjainak egyike. Ezt annak is köszönheti, hogy kedvező feltételekkel rendelkezik a sport fejlesztésére a fedett sportpályák, csarnokok tekintetében is.

A nemzeti válogatottak, főként a labdarúgó válogatott Palics természetes környezetében és pályáin végzik előkészületeiket a nemzetközi megmérettetések előtt.


A hivatásos és amatőr sporton kívül egyéb rekreációs lehetőségeket is kínál a város. A gyönyörű természetes környezet és számos objektum gazdag lehetőségeket kínál az aktív időtöltésre, mint a tenisz, lovaglás, jogging, squash, foci, kosárlabda, röplabda, úszás, horgászás, vadászat és egyéb.


Az önkormányzat elkezdte a modern fedett medence építését. A projektum becsült értéke mintegy 7 millió euró, lehetőség nyílik a befektetőknek a közös beruházásra és a környező kereskedelmi célú építmények felépítésére.



 

MÉDIA

A Magyar Szó a vajdasági magyarság egyetlen napilapja és egyik legfontosabb azonosságtudat-megőrző intézménye.

Hétköznapi számai 16–20 oldalon jelennek meg, a szombat-vasárnapi összevont kiadás pedig 44–52 oldalon. Színes, tematikus mellékletei vannak (péntek kivételével) naponta, különkiadványokkal, valamint alkalmi könyvkiadással is foglalkozik.

Alapítója és tulajdonosa a szabadkai székhelyű Magyar Nemzeti Tanács.

Rendkívüli kiadások:

   1968. augusztus 21.: A Varsói Szerződés fegyveres erői megszállták Csehszlovákiát

   1969. július 21.: Lábnyomok a Holdon

   1993. március 14.: Miért nem jelenik meg a Magyar Szó (egyoldalas szórólap)

   2000. szeptember 25.: Vezet a Milošević-ellenes koalíció

   2001. április 2.: Slobodan Milošević börtönben

   2001. október 8.: Amerikai ellencsapás Afganisztánra

   2002. február 25.: A hágai törvényszék vádirata Milošević ellen

   2002. szeptember 30.: Szerbiai elnökválasztás

   2002. október 14.: Nem sikerült a választás

   2003. március 16.: Eltemették Zoran Đinđićet a meggyilkolt szerb miniszterelnök


Rádió

Nagy Mária gyűjteményében megtalálható a legelső fotó, amely a Szabadkai Rádió stúdiójában készült még a régi városháza épületében, de olvashatnak a legelső hangjátékokról is, amelyek itt készültek.

A Szabadkai Rádió huzamosabb ideje a leghallgatottabb rádió nemcsak Szabadkán, hanem Vajdaságban is. A rádiónak van kívánságműsora is, mely kedden és csütörtökön hallható 13.06 és 15.00 óra között. Telefonszámunk: 024/552-001. Írhatnak sms-t is: 063/76-41-011

 

Televízió

A Pannon Televízió időosztásos rendszerben nyert frekvenciát Szabadka területén. Az éterben fogható napi hatórás műsor mellett a kábeltévés hálózatban is nézhető műsora Szabadkán, valamint további 9 önkormányzat 24 településén, ott, ahol nagy számban, vagy még mindig többségben élnek a magyarok. Kábelen a Pannon Tévének huszonnégy órás műsorideje van, az adás 70 ezer háztartásba, mintegy 250 ezer emberhez jut el. A műsorok nézhetőek és hallhatóak az interneten is.

A televízió stábja napi 2-3 órányi saját gyártású műsort készít az észak-vajdasági régióban, a politika, a gazdaság, a mezőgazdaság, a környezetvédelem, az egészségügy, a szociális és oktatási kérdések, az ifjúságpolitika, a vallás, a kultúra és a hagyományápolás terén. Emellett rendszeresen tudósít a nagyobb horderejű eseményekről Vajdaság egész területéről, valamint az anyaországból is. A Pannon RTV számos művelődési rendezvény médiaszponzora, melyekről többkamerás felvételt készít, a Magyar Nemzeti Tanács üléseit pedig élőben közvetíti. Műsorainak jelentős részét feliratozza szerb, illetve magyar nyelvre.

A médiaház a szabadkai Magyar Házban működik. A rádió és a tévé műsorait 30 foglalkoztatott, és ugyanennyi tiszteletdíjas készíti. Az alkalmazottak zöme 35 év alatti. A Pannon Tv-t és a Pannon Rádiót a Pannónia Alap nevű civil szerveződés működteti, amely 2005-ben alakult, azzal az elsődleges céllal, hogy fejlessze Vajdaságban a magyar nyelvű tájékoztatást, és hozzájáruljon a vajdasági magyarság közösségként való megmaradásához, társadalmi felzárkózásához. A Magyar Nemzeti Tanács 2010. július 30-án az új törvény adta lehetőségeket kihasználva a Pannónia Alap társalapítójává vált.

Igazgató: Bodzsoni István

Televíziós főszerkesztő: Kozma Zoltán

Rádiós főszerkesztő: Orosz Ildikó

Televíziós műszaki vezető: Boris Jaramazović

Rádiós műszaki vezető: Gazsó Attila

Menedzser asszisztens: Krizsán Anita



 

SZÍNHÁZ

Népszínház

A klasszicista stílusú épület Skultéty János tervei alapján készült 1854-ben. A bejáratnál 6 korinthoszi oszlop áll. Eredetileg szállodának készült, de fennállása óta színházként funkcionál. Magyar-, szerb- és horvát nyelvű előadásokat játszanak. 1915-ben az épület tűzvész martaléka lett, csak a főtérre néző falai maradtak meg, jelenleg átépítés alatt áll, mostmár sajnos csak az oszlopai maradnak meg a klasszicista épületnek. Nagy színészeink közül Blaha Lujza, Latabár Árpád és Kabos Gyula többször is játszottak a színpadán. Noha a felújítási munkálatok nagy hévvel kezdődtek, a Kárpát-medence 8. legrégebbi színháza helyén a mai napig csupán beton oszlopok éktelenkednek. 2011-ben megrekedtek a felújítási munkálatok, mivel a beruházó elmaradt a fizetéssel a kivitelező cég felé. A szabadkaiak pedig hiába követelik vissza szeretett színházukat.


Palicson minden év májusában megtartják a Gyermekszínházak Fesztiválját, amely világviszonylatban a legnevesebb ilyen típusú rendezvények közé tartozik. Július harmadik hetében kerül megrendezésre az Európai Filmek Fesztiválja, melyet a Palicsi Nyári Színpadon, a Nagypark százéves fáinak árnyékában tartanak meg minden évben. Gazdag kísérő program keretében mutatják be ilyenkor a legújabb európai filmalkotásokat.























KÖNYVTÁR

könyvtár.jpg


Szabadka talán második legjelentősebb szimbóluma a Városi Könyvtárcsodálatos épülete, amelyet 1895-ben Raichle Ferenc tervezett, s egyben ez volt első önálló projektuma.

A Könyvtár mai épülete eredetileg nem a betűk szerelmeseinek találkozóhelye volt – noha ilyen rendeltetést már akkoriban is betöltött – kaszinónak épült a XIX. század végén. A valamikori Skenderović-kúria helyére emelt Nemzeti Kaszinó épületét három hónap alatt befejezték, s 1896 őszén adták át rendeltetésének. "Az erkölcs nemesítése, a közértelmiség előmozdítása és az ízlés finomítása", áll a korabeli újságok hasábjain a kaszinó eredeti célja. Olvasóköre volt, akinek tagja "csak jó érzelmű, becsületes és nemes magaviseletű egyén lehetett".

Sokak számára a kaszinó fogalma egyenlő a szerencsejáték fogalmával, azonban a szabadkai Nemzeti Kaszinó kultúrháznak számított, ahol betiltották a politizálást és a kártyajátékot, s "nyájas eszmecserére, barátságos társalgásra és intim szórakozásra"gyűltek össze az emberek. Volt könyvtár és olvasóterem, bálterem, teázó és csevegőhelyiség. A háború idején gimnázium, közvetlenül a könyvtár beköltözése előtt pedig Tiszti Kaszinó működött a valamikori Nemzeti Kaszinó épületében.

Ez az egyemeletes épület neobarokk stílusban épült és homlokzata a Szabadság térre néz harmonikus egységet alkotva a Városháza és a Népszínház épületével. Könyvtárunk a város egyik szimbólumává vált és a központi teret egységessé teszi.

Eredetileg a szabadkai Városi Könyvtárat, mint intézményt Iványi István főgimnáziumi tanár, a város monográfusa alapította 1890-ben. A könyvtár állományának alapját több magángyűjtemény képezte, köztük a legjelentősebb dr. Vince Zomborčević és dr. Milkó Izidor felbecsülhetetlen értékű magánkönyvtára volt. A Nemzeti Kaszinó épületébe 1953-ban költözött át az addig a Zeneiskola földszinti épületében működő könyvtár. Ekkor mintegy 100.000 könyve volt a szabadkai könyvtárnak. Ez a szám mára a 300.000-t is eléri, s hála a Nemzeti Kaszinó belső adottságainak, a könyvek jól elférnek. A szabadkai Városi Könyvtár Szerbia legnagyobb könyvtára.

A szabadkai Városi Könyvtár típusát tekintve közművelődési könyvtár és az itt folyó munka is ennek felel meg. Az olvasószolgálat három kölcsönző, két olvasóterem, két külön gyűjtemény és tizennégy fiókkönyvtár kereteiben működik. Külön ki kell emelni, hogy a könyvállomány nagy része szinte egyenlő arányban magyar és szerb nyelvű.

Több osztály is működik a könyvtáron belül: gyermekosztály, helyismereti gyűjtemény, kölcsönző osztály (felnőtt részleg), régi és ritka könyvek gyűjteménye és a tudományos osztály.

123 éves a szabadkai Városi Könyvtár intézménye, amely mindenkor része volt, része és része is lesz a város kulturális életének, mert a kultúra, a város is része életünk. 2009-ben ünnepelte 35 éves együttműködését a szegedi Somogyi-könyvtárral.

A könyvtár épülete valóban Szabadka egyik legszebb, legértékesebb építménye, a homlokzatán a két atlasszal – amelyek sok írót és költőt ihlettek –, és a turulmadárral a mai napig a város hű jelképei.



 

ÁLLANDÓ PROGRAMOK SZABADÁN


Szabadkán és Palicson minden évszakban gazdag és sokféle kulturális, szórakoztató programok kerülnek megrendezésre.

1. A palicsi majálisnak már hosszú hagyománya van és változatos programjaival, a vendéglátók kínálatával évente több tízezer látogatót vonz Palicsra.

2. Dužijanca aratóünnepség – az itt élő bunyevácok és horvátok aratóünnepsége, amely családi ünnep formájában jött létre, így hálálták meg Istennek az aratás sikeres elvégzését. Idővel ez a szokás Szabadkán a legéletszerűbb események egyikévé nőtte ki magát. A két hónapig tartó ünnepség csúcspontja Nagy Boldogasszony napja előtt két héttel következik be, amikor ünnepi körmenet járja be a város központját egészen a városi főteréig, ahol átadják a polgármesternek a megáldott, újbúzából sütött kenyeret.

Szeptember elején kezdődnek a Városnap alkalmából megrendezett többnapos kulturális és szórakoztató műsorok…

3. Szüreti Napok, minden évben, ősz elején rendezik meg, tulajdonképpen az alma és más gyümölcs szüretelésének, a zöldségfélék betakarításának a megünneplése, de egyben népművészeti rendezvény is. A szőlő- és mustkóstolás mellett, megkezdődnek az új bor ünneplésével kapcsolatos különféle események.

4. A városban még késő ősszel is szinte forr a levegő, ugyanis különféle események, számos koncert, kiállítás, népzenei fellépés követi egymást egészen a Szabadka Filharmónia csodálatos karácsonyi-újévi koncertjéig, melyet hagyományosan a Városháza dísztermében adnak elő.

Szabadka évenként visszatérő nagy rendezvényei között említésre méltó a Nemzetközi Expo, a Nemzetközi Vállalkozói Vásár, az Oton Tomanic Nemzetközi Gyermekfesztivál, a Palicsi Filmfesztivál, és a Nyári Színházi Esték is.





 

LÁTNIVALÓK

Raichle-palota


A vasútállomással szemben helyezkedik el a magyar szecesszió egyik remekműve. Évszázados platánfák takarják és védik a kétszintes épületet. A helybeliek Cifra palotaként emlegetik Raichle Ferenc építész által, családi otthonnak tervezett csodálatos építményét. Raichle ismerte az európai városokban már virágzó stílust, azonban építésének körülményei tisztázatlanok, nem voltak mecénásai, akik segítettek volna, éppen ezért csoda, hogy Szabadkán egy ilyen palota épülhetett. Abban az időben Európában a patrónusok adakozó kegyétől függött egy-egy épület létrejötte.


Az egyedüli és csodálatos kétszintes épület úgy készült, hogy egy gazdag polgári család igényeit kielégítse pazarul berendezett tágas helyiségeivel, stílbútorokkal és műtárgyakkal. Az utcában nem önállóan, hanem házsorban áll, mégis dominál a mellette álló épületek között. Bejárata mindennapi, gyakori használatra kialakított, lépcsői és kovácsoltvas kapuja teszi varázslatossá, Zsolnai pirogránittal díszített homlokzata és tarka mozaikjai fokozzák a látványt szinte meseszerűvé. Az épület udvari részében kert volt, ma kávézó, melyet gyönyörű kerítés határol. Vitathatatlan, hogy a palota egy kimondottan szecessziós ihletésű, eredeti avantgárd műalkotás immár 50. éve ad otthont a Képzőművészeti Találkozónak.

Raichle-park

A városközpont és a vasútállomás közötti tér, melynek sarkán az építész szobrát találjuk. A park északi oldalán 4 impozáns épület áll, az olasz reneszánsz stílusú Mamuzsits polgármester háza tervezője Macskovity Titusz, aki Szabadka jelentős építészei közé tartozik, emellett találjuk a Vermes-házat, Vermes Lajos, híres szabadkai sportember családi házát, mely fényűző homlokzatával tűnik ki, majd a Leovits-palota, mely 1893-ban Lechner Ödön tervei alapján készült, és negyedikként, a sarkon, a Sümegi-ház neogótikus homlokzatával néz az utcára. A park nyugati oldalán, a Gyuro Gyakovics utcában van a szabadkai magyar konzulátus szecessziós épülete a Raichle palota mellett, a keleti oldalon a már említett vasútállomás.

Korzó

Szabadka legszebb és leghosszabb sétálóutcája, színes homlokzatú épületekben üzleteket, bankokat, kávézókat, turista irodákat találunk. A Raichle-park felől végigsétálva a korzón a Népszínházhoz és a város főterére érünk.

A városháza

A városháza Szabadka és a délvidéki szecesszió szimbóluma. 1908 és 1912 között Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján készült szecessziós stílusú épület a magyar népi motívumokat is gazdagon képviseli. A két alkotó mellszobra megtekinthető a városházával szemben a parkban, a kék szökőkút mellett. Díszes balkonok és ablakok, Zsolnay kerámiák, kovácsoltvas kapuk, fafaragások, pazar tetőzet kápráztatja el a látogatót. Hossza 105 méter, 76 méter magas és 55 méter széles. Tornya kilátó. Az épület legjelentősebb terme, a tanácsterem vagy Díszterem, festett üvegablakai részben Róth Miksa alkotásai, melyek a Magyar történelem nevezetes alakjait ábrázolják, Árpád vezért, Szent István királyt, Mária Teréziát és számos más történelmi személyt. Az első világháború után az új szerb hatalom képviselői eltávolították az üvegablakokat, majd 1941-ben visszakerültek eredeti helyükre. A polgármesteri fogadóterem a Zöld terem, ezen kívül üzletek, gyógyszertár, bankfiók és étterem is helyet kapott az épület földszinti részében.

városháza.jpg

Zsinagóga

1902-ben készült Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján a magyar szecesszió egyik legkiválóbb alkotása. Ezzel az épülettel Szabadka felzárkózott az európai építészet élvonalába, Az épület terve szegedi pályázatra készült, de mivel ott nem nyert, így Szabadkán valósult meg a századfordulós zsidóság gazdagságát is jelképező 776 négyzetméteres izraelita imaház. Zsolnai kerámiák és terrakották, festett ablakok díszítik az épületet. Rabitz-szerkezetű kupolája egyedi, azonban a laza talaj nem tudná megtartani a hagyományos módon kialakított kupolát, ezért földbe süllyesztett betonoszlopok tartják. 1975 óta az UNESCO világ 100 legveszélyeztetettebb műemléke között tartja számon. Felújítása ma is zajlik. Kertjében a holokauszt áldozatainak emlékműve áll.



Eredetileg Szegedre tervezték, de az ottaniak elutasították, mondván, hogy nem elég nagy méretű a szegedi hívőknek.

Látogatására adott a lehetőség, de előre be kell jelentkezni.

zsinagóga.jpg

Városi Múzeum

A Zsinagógával szemben, a piachoz közel találjuk a szecessziós épületet. Várostörténeti kiállítás mellett a világ különböző részeiről érkező néprajzi anyag tekinthető meg. Tallián Emil, valamikori törökkanizsai járásbíró, valamint Vojnich Oszkár, szabadkai világutazó hagyatéka nagyban hozzájárult az állomány bővítéséhez.

Szent Teréz székesegyház

A mai Szent Teréz székesegyház 1773-tól 1797-ig épült. A templom méretei: hossza 61 méter, szélessége 26 méter, a középhajó magassága 19 méter, a két torony magassága 64 méter. Új vitrázsait, szobrait, orgonáját, két mellékhajóját és sekrestyéit a XIX. század végén kapta. 1966-ban felújítás során átrendezték a szentélyt és új oltárt állítottak a II. Vatikáni Zsinat előírásainak megfelelően. A templom alapkövének elhelyezése 200. évfordulójának alkalmából újra felszentelték. A plébánia területén van a Szent Rókus fogadalmi kápolna, valamint itt találhatók még a Szent Pál kápolna a püspökségen, a Fatimai Isten Anyja kápolna a papneveldében és a Szent József kápolna a Jozefinum lelkészotthonban.

Zöld-szökőkút (1985) és Kék-szökőkút (2001)






zöld szökőkút.jpg
kék szökőkút.jpg


A szökőkutak a város főterét és a Korzót ékesítik, amelyeket a szecesszió jegyében Zsolnay kerámiákkal díszítettek. Napjainkban csak a Kék-szökőkút üzemel, a másik felújításra vár.


Evangélikus egyház

Korossy Emil 1886-ban érkezett Szabadkára azzal a célkitűzéssel, hogy templomot szeretne építeni. A város belterületén telket vásároltak, de mivel nemcsak a telket nem tudta a város ingyen biztosítani, hanem az építési költségeket sem, ezért segélyeket kért a lelkész az ország egész területéről,  kérvényeket írt  és személyesen is elutazott, hogy összegyűjtse a szükséges összeget. Segélyek érkeztek továbbá Ausztria, Németország, Svájc, Anglia, Svédország evangélikus egyházaitól is. A pénz, ha nehézkesen is, de összegyűlt. 1900. szeptember 23-án felszentelték a templomot. A Radić fivérek utcán levő épület szoborparkjában a két nagy reformátor, Luther Márton és Kálvin János szobra mellett más fontos személyiségek szobrai is jelen vannak, mint a helyi evangélikus egyház első gondnoka, Iványi István. A templom mögött találjuk a délvidéki evangélikus püspökség épületét is.

Ferences templom



ferences templom.jpg



A szabadkaiak Barátok templomaként emlegetik a város legrégibb templomát. A török kiűzése után Dalmáciából érkeztek Szent Ferenc testvérei erre a vidékre. Szabadkán, Bácson és Újvidéken hoztak létre rendházat. Építését egy régi vár romjaira 1730-ban kezdték meg, s 1736-ra el is készült az akkor még egy toronnyal rendelkező templom, s mellette a rendház. A másik torony 1907-08-ban, a nagy átalakításkor épült, Aigner Sándor budapesti építész tervei szerint. Így nyerte el mai, végleges formáját. A templom védszentje Szent Mihály arkangyal lett. Belső tere neogótikus és neoromán stílusú, színes motívumok szimmetrikusan helyezkednek el mennyezetén. Szent Mihály arkangyal látható karddal fehérmárvány főoltárán. De több mellékoltár is található a templomban. Itt találjuk az ország egyetlen elektropneumatikus orgonáját. A templomhoz tartozik az ún. Fekete Boldogasszony kápolna is, melynek legrégibb ereklyéje a Fekete Mária kegykép. A XVII. században már bizonyosan meglévő kegyképet a XIX–XX. század fordulóján helyezték a Mamuzsits Lázár polgármester felesége, Elizabet asszony készíttette díszes carrarai márványoltárra. A ferencesek 1751 óta évkönyvet vezetnek, ami fontos dokumentum a város történelmére vonatkozóan.

 

Görögkeleti szerb templom

A ferences templomhoz közel, keleti irányba haladva találjuk a görögkeleti szerb templomot. A XVIII. század elején épült. Alakították, bővítették, 1910-ben új tornyot kapott.

Református templom

A kb. 700 lelket számláló gyülekezet temploma 1910-ben épült a Zombori úton, amit később lebontottak és a mai formája 1970-ben készült el.

Rókus-kápolna

1841-ben alapították a Szent Teréz plébánia területéből a Zombori úton.1896-ig imaház volt, ekkor elkészült neogótikus stílusban a templom. Védszentje Szent Rókus. 1959-ben javították a tornyot, és 1961-ben újították fel a templom belsejét. A plébánia területén található a Szent Anna kápolna. A plébánia területén van Szent Ferences harmadrendi Irgalmas nővérek rendháza, Kis Szent Teréznek szentelt kápolnával.





 

SZÁLLÁS

Hotel Patria

A Szabadka (Subotica) szívében elhelyezkedő, modern, 4 csillagos Hotel Patria kényelmes szobákkal, valamint egy szaunával, pezsgőfürdővel és edzőteremmel ellátott wellness részleggel is várja vendégeit. A közös helyiségekben ingyenes Wi-Fi-hozzáférés biztosított. A szálloda területén a parkolás díjmentes.

A Patria szálloda modern stílusú, merész színekkel díszített szobái világos színű fabútorokkal vannak berendezve. A szobákban egy LCD-képernyős kábel TV, egy minibár, egy széf, valamint ingyenes, vezetékes internet-hozzáférés is rendelkezésre áll.

A Patria elegáns étterme nemzetközi ételeket kínál. A szállodában minden nap helyi specialitásokat tartalmazó, gazdag, svédasztalos reggelit szolgálnak fel. A szálloda környékén fekvő utcákban számos hagyományos, helyi étterem működik.

A Szent Teréz-székesegyház gyalogosan 5 perc alatt elérhető. Belgrád és Budapest városa is 200 km-re található.

Cím: Szerbia

Szabadka

Branislava Nušića

Telefon: +381 24 554500

hotel patria.jpg

Best Western Hotel Gloria

Szabadka első 4 csillagos szállodája, a Korzo sétányon épült Best Western Hotel Gloria az óváros szívében, a városházától mindössze 50 méterre található.

A szálloda ablakaiból és teraszairól lenyűgöző kilátás nyílik a város történelmi épületeire. Szabadka legrégebbi háza a szállodakomplexum részét képezi, a szomszédos ferences templom és kolostor pedig a város legrégebbi egyházi épületei.

A légkondicionált és modern, a vendégek minden kényelmi igényét kielégítő felszereléssel rendelkező szobák és apartmanok legtöbbjéhez terasz is kapcsolódik.

A Best Western Hotel Gloria számos felszereltsége és szolgáltatása üzleti utazók számára alkalmas, illetve tökéletes választás szemináriumok és konferenciák megrendezéséhez.

A szálloda saját, őrzött parkolója ingyenes parkolási lehetőséget kínál.

Cím: Szerbia

24000 Szabadka

Dimitrija Tucovića br.2


Hotel Galleria

Szabadka (Subotica) területén található Hotel Galleria bizniszközponttal, konferenciatermekkel, wellness részleggel, valamint számos luxusétteremmel várja vendégeit.

A fényűzően berendezett és légkondicionált szobák minibárral, kábel-TV-vel, valamint zuhanyzóval és hajszárítóval felszerelt, saját fürdőszobával rendelkeznek.

A szálloda a bizniszcenterhez, konferenciateremhez és wellness részleghez egy fedett átriummal kapcsolódik, amely a Munich – Bayerischerbiergarten nevű bajor tematikus étteremnek is otthont ad.

A Panoráma étterem az ötödik emeleten, az Atrium's Place gyorsétterem pedig az HCBC Galleria átriumában várja vendégeit.

A wellness központban több finn szauna, törökfürdő, tepidárium, VIP wellnessszoba, Dr. Kneipp-féle víziterápia és sószoba, valamint különböző testkezelés és hidromasszázs, illetve bár és számos egyéb létesítmény állnak rendelkezésre.

A tágas mélygarázs bőséges parkolóhelyet kínál minden vendég számára. A főpályaudvar 5 perces sétával, a központi buszpályaudvar pedig 20 perc alatt elérhető. A legközelebbi repülőterek Belgrádban és Budapesten, kb. 180 km-re találhatók. Transzfer is igényelhető.

 

Cím: Szerbia

24000 Szabadka

Matije Korvina 17

 


 

ÉTKEZÉS

Vannak olyan nemzetközi hírű ételek, amelyeket a Magyarországon élő több szláv nemzetiség is magáénak tart, ilyenek: baklava: diós, mazsolás rétes, melynek készítését a Szeged környékiek a szerbektől tanulták meg és szegedi diós béles néven lett országos hírű, csevabcsica: a szerb konyha hagyományait őrzi fűszerezésében, rostonsütésében és a hozzá tálalt ajvár salátában, gibanica: jellegzetes balkáni eredetű sült tészta, a szlovének, a horvátok és a szerbek is saját, hagyományos ételüknek tekintik: darált hússal töltött, tortaszerűen szeletelt rétes. Talán még két ételt kellene megemlíteni, amelyek szerb eredetűek, de már nemzetközi hírűek: ilyen a csorba vagy savanyú leves; és a džuveč, amely hústalan és húsos összetételben egyaránt népszerű.


A szerb ételkészítési szokások legfőbb jellemzői: szeretik az erős ízeket, a szokásosnál fűszeresebben főznek, a leves az ebéd elmaradhatatlan első fogása, tejet, tejfölt csak kevés étel készítéséhez használnak, a zöldpaprika, paradicsom, padlizsán, télen a lecsó az ételek leggyakrabban használt ízesítője.

A szerbek több évszázados magyarországi jelenléte során az élet számos területén kialakultak az ott lakó más népekkel is a kapcsolatok. A magyar konyha kedvelt ételei közé tartoznak a „rác" előnévvel ismert ételek: rác burgonya, rác csaja, rác gombóc, rác gulyás, rácos hús, rác paprikás, rác ponty, rác saláta stb. A XVIII-XX. században a parasztság étkezésének három fontos, nélkülözhetetlen pillére volt: a kenyér- a tej- és tejtermékek, valamint a sertéshús. A békési-, bácskai- és Duna menti tájakon élő szerbek ehhez jó adottságokkal rendelkeztek.



pljeskovica.jpg



cevap.jpg


pljeskavica (1. kép) és cevap (2. kép):





 

ÁRAK SZABADKÁN


(Ft)

Magyarországon

Szabadkán

1l tej

209

168

1kg kenyér

300

220

1kg burgonya

115

85

1l étolaj

399

397

1 tejföl

95

104

1l 100%-os narancslé

299

245

1karton ásványvíz

240

119

1 kg dinnye

59

40

1kg kristálycukor

215

184

1kg paradicsom

319

118

10db tojás

239

276

1kg trappista sajt

1299

1899

1kg sertéscomb

1059

1525

½l sör

280

160

Burn

279

307

1l Silan

539

529

1 tábla Milka

189

250

1kg liszt

109

161

 

 

Zene lejátszó


sound by jbgmusic

JavaScript is disabled!
To display this content, you need a JavaScript capable browser.

JavaScript is disabled!
To display this content, you need a JavaScript capable browser.

mozaik muzeumtura logo 445x130






Nyitva tartás



Kedd-csütörtök: 10.30-16.00 óráig

Péntek-vasárnap: 10.30-17.00 óráig

Hétfő: szünnap

 

A Múzeum egész évben látogatható!

Külső-Magyarországiak (az 1920 után Magyarországtól elszakított területeken élők) számára a Trianon Múzeum látogatása ingyenes!

Belépőjegy áraink:

  • Felnőtt: 1200 Ft
  • Diák, Nyugdíjas: 600 Ft
  • Csoportos jegy (10 fő felett): 600 Ft

Elérhetőségek

Villámposta: 

trianonmuzeum@
             trianonmuzeum.hu

kolozsvar@index.hu

Levelezési cím: 8100 Várpalota; Pf.107.
Számlaszám: 11735005-20567376
Adószám: 18933510-1-19

További információ:
30/646-7089
88/372-721