"Mindent felírunk."

Kisvárdára érkezett a Fából faragott Magyarország vándorkiállítás

A debreceni Partium Ház után Kisvárdára, a Kárpátalja Házba érkezett a Trianon Múzeum és a Hagyományok Háza közös művészeti pályázatára beérkezett alkotásokból rendezett, Fából faragott Magyarország című vándorkiállítás. A Kárpát-medence egy-egy régiójának, tájegységének, településének spirituális üzenetét, identitása alapját képező szimbólumait művészi eszközökkel ábrázoló tárlat július 14-én nyílt meg a nagyközönség előtt.

A Száz év, száz érv című összművészeti centenáriumi programban meghirdetett pályázatra, a magyar nemzeti identitás erejét, összetartozásának szilárdságát jelképezve, olyan különleges, fából készült, művészi ihletettségű alkotások érkeztek be, amelyek a Kárpát-medence sokszínű világát korszerű módon a fiatal nemzedékek és a Kárpát-medencei nem magyar ajkúak számára is vonzó és hiteles formában mutathatják be.  A beérkezett, ötvennél is több pályaműből a legszebb darabokat szakavatott zsűri választotta ki. A tárlat a királyszállási Nagy-Magyarország Parkban kapott méltó helyet, de vándorkiállítás keretében, a Kárpát-medence több városában is bemutatásra kerül.

Az alkotásokat először Királyszálláson, a Nagy-Magyarország Parkban mutattatták be, onnan, a Magyar Házak közreműködésével indult a kiállítás országjáró körútra. Először Szegeden, a Délvidék Házban, majd Szombathelyen, az Őrvidék Házban kapott helyet, ahol rendhagyó történelemórákat is tartottak a kiállításhoz kapcsolódóan. Innen Debrecenbe költözött, most pedig a Kárpátalja Ház meghívására a kisvárdai közönségnek is bemutatkozik.

A június 14-i, ünnepélyes megnyitón elsőként Bodrog László, a Kárpátalja Ház szakmai igazgatója üdvözölte a nagyszámú érdeklődő közönséget, majd Leleszi Tibor, Kisvárda város polgármestere és Seszták Miklós, a térség országgyűlési képviselője köszöntötte a különleges tárlatot.

Leleszi Tibor köszöntőjében felidézte trianoni veszteségeinket, és a magyarságot sújtó történelmi csapásokat. A polgármester Móricz Zsigmond 1926-ban írt sorait idézte: „A magyarság a történelem folyamán öt krisztusi sebet kapott: Muhi, Mohács, Kismajtény, Világos és Trianon. A Krisztus életét azonban a hatodik oltotta ki, a lándzsaszúrás a bordák közt, a szívbe. Vigyázzon a magyarság, hogy ezt a hatodik szúrást meg ne érje!” Leleszi Tibor beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy megvolt a hatodik “lándzsaszúrás” is, a második világháború, és a hetedik, 1956 is. “Most mégis itt vagyunk, együtt, mert összetartozunk, lélekben mind egyek vagyunk. Minden magyar felelős minden magyarért.” – zárta beszédét a polgármester.

Seszták Miklós, országgyűlési képviselő a 2011-es új állampolgársági törvény megszavazásának felemelő pillanatait idézte fel. Úgy vélte, az egyszerűsített honosítási eljárással talán picit Trianon sebeit és a 2004-es időszak bűneit jóvá tudtuk tenni. “Ez volt Trianon után a legfontosabb nemzetegyesítő cselekedet. Hiszen annyit beszéltünk a külhoni magyarokkal arról, hogy milyen jó, hogy összetartozunk, de legyünk őszinték, komoly lépés ez ügyben addig nem történt. Ennek a kiállításnak is éppen az a lényege, hogy azt tudjuk mondani mindenkinek: mi nem csak összetartozunk – mi egyek vagyunk. Ha végignézzük a most megnyíló kiállítást, azt gondolom, mindegy hogy egy-egy alkotás Kárpátalján, Erdélyben, Felvidéken vagy Délvidéken készült, számunkra egyet jelent.„ – mondta Seszták Miklós.

Az ünnepélyes kiállításmegnyitón a Kisvárdai Férfidalárda előadásában felcsendültek a húszas-harmincas évek irredenta dalai, a Bessenyei György Gimnázium diákjainak előadásában pedig a trianoni költészet remekeiből hallgathattunk válogatást. 

A tárlatnak három héten át, a helyi Konferencia Központ ad méltó otthont.

Címkék: