"Mindent felírunk."

Kincsek a raktárból



Kincsek a raktárból 45.

A Trianon utáni megrázkódtatás számos formában jutott kifejezésre. Készültek a csonka ország és az elcsatolt területek egyesítésének a vágyát középpontba állító irredenta alkotások, például emlékművek, szobrok, filmek, plakátok, képeslapok, versek és természetesen dalok. Az adai születésű Révfy Géza (1868–1941) [...]

Tovább

Kincsek a raktárból 44.

A trianoni trauma utáni évtizedek egyik legemlékezetesebb éve 1938 volt hazánkban. Ebben az évben került sor a 34. Eucharisztikus Világkongresszus és a Szent István év megrendezésére.

Tovább
 

Kincsek a raktárból 43.

Ezt a színes húsvéti mintájú távirati lapot román nyelven nyomtatták, de „Kolozsvár visszatért 1940” feliratú városi körpecséttel és Kolozsvár visszatérésének – 1940. szeptember 11. – dátumbélyegzőjével látták el. 

Tovább

Kincsek a raktárból 42.

z a kisméretű vulkánfíber bőrönd, az 1920-as évektől egy diák iskolatáskája volt. Ezt bizonyítja a kis bőrönd belsejébe ragasztott, ceruzával kitöltött órarend is.  A külső felületére a „Nem nem soha!” irredenta jelszót, alá a történelmi Magyarországot, és azon belül a csonka Magyarország térképét applikálták.

Tovább
 

Kincsek a raktárból 40.

Az össznépi magyarság számára nagy dátum volt az 1938-as és 1939-es esztendő. 1938-ban az I. bécsi döntést követően visszatért Felvidék, majd 1939-ben a Magyar Honvédség visszaszerezte Kárpátalját. Magyarországhoz így jelentős területek kerültek vissza, mindemellett az ország politikailag, gazdaságilag és morálisan is megerősödött. [...]

Tovább

Kincsek a raktárból 39.

A Trianon Múzeumnak otthont adó várpalotai Zichy-Waldstein kastély legimpozánsabb termét, a könyvtárszobát, nem más mint Ybl Miklós tervezte. A mennyezeten található freskó itáliai kötődésű, ugyanis a római Palazzo Rospigliosi kaszinóban található Guidó Reni által készített mesterműről lett mintázva. A kép mitológiai [...]

Tovább
 

Kincsek a raktárból 38.

Az I. világháború után megkezdődött Magyarország megszállása. A hódító csehek, szerbek és románok túlkapásaik révén, szisztematikusan kezdték eltűntetni a magyar jelenlét összes nyomát. Lecserélték a helységnevek tábláit, lerombolták a műemlékeket,  letépték a középületekről a nemzeti szimbólumokat, s nem utolsó [...]

Tovább

Kincsek a raktárból 37.

Az Őszirózsás forradalom után I. Ferdinánd román király kihasználva a magyarországi zűravarokat, ismét hadba lépett és szabadcsapataival  szisztematikusan kezdte megszállni az ország keleti felét. Habár a bukaresti békét követően szinte az egész hadseregüket le kellett szerelni, a rendelkezésükre álló minimális haderő a [...]

Tovább
 

Kincsek a raktárból 36.

Erdély és a magyar irredentizmus nagy költője, Reményik Sándor, 1941. október 24-én hunyt el szülővárosában, Kolozsvárott. Mint ismeretes, a költő súlyos depresszióban szenvedett, amely kihatott az egészségére is. Habár 1940. augusztus 30-án végbement a II. Bécsi döntés, így szeretett városa is Magyarországhoz került vissza, [...]

Tovább

Kincsek a raktárból 35.

A képen látható bronzalak tótprónai és blatnicai Prónay Pál szikár, határozott és katonás alakját ábrázolja, aki a nyugat-magyarországi felkelés emblematikus személyiségévé vált. Az Őrvidék hovatartozásának konfliktusa 1919. szeptember 10-én robbant ki, amikor aláírták a saint-germaini békeszerződést. Ennek fényében [...]

Tovább