"Csak a lényeget kell őriznünk. A többi jön magától."

A Trianon Múzeum történelmi falinaptárai 2006-tól 2023-ig

2023 – „MAGYAROK MARADTUNK!” – A selmeci/soproni akadémisták szerepe Sopron megtartásában

Magyarország számára a versailles-trianoni békemű keretei között, a békeszerződés területi rendelkezéseinek megváltoztatására az egyetlen érdemi esély Nyugat-Magyarországon állt elő. Annak dacára, hogy a történelmi Magyarország nyugati határterületeire az első világháborút követően három szomszédos államalakulat, Csehszlovákia, Ausztria és a Szerb-Horvát-Szlovén királyság is bejelentette igényét, a magyar erőfeszítések - összességében az ország számára kedvező közép-európai külpolitikai és stratégiai változások mellett - döntően sikerrel jártak. Az elszakításra ítélt magyar területek jelentős része, közte a térség legfontosabb városa Sopron, az anyaországnál maradt, illetve ennek nyomán a nyugati határszélen a későbbiekben is lehetőség nyílott újabb határmódosításokra. Falinaptárunk a népszavazás lehetőségét megteremtő nyugat-magyarországi felkelésben történelmi szerepet vállaló selmeci/soproni főiskolások páratlan honvédő teljesítményére fókuszál. Az ellenállást felvállaló akadémisták szerepvállalása és Sopron megtartása felemelő bizonyíték arra, hogy az aktivista alternatívák megfelelő időzítéssel és színvonalas politikai háttérmunkával látványos és tartós eredményeket érhetnek el.

2022 – A magyar sport és Trianon

Trianon katasztrófális következményekkel járt Magyarország számára, ebbe természetesen a sport is beletartozott. A történelmi Magyarországot megszálló hatalmak elkobozták a magyar sportklubbok vagyonát, és igyekeztek ellehetetleníteni működésüket.

De Magyarország sportnemzet. A sport a Trianon utáni Magyarországon pedig a nemzet erejének bizonyítékává vált.

„A sport lesz az összekötőkapocs, amely fenntartja az állandó összeköttetést az elrabolt területek és az anyaország között, és amely a hazaszeretet lángját nem engedi egy pillanatra sem csökkenni a sportemberek keblében.” (1920-as atlétikai évkönyv)

2021 – Ez a föld a mienk - Irredenta ifjúsági regények és hazafias iskolai színdarabok Trianon után

A Trianon Múzeum 2021-es falinaptára hónapról hónapra végigkalauzolja az olvasót a békediktátum megkötése utáni legnépszerűbb irredenta ifjúsági regények és hazafias iskolai színdarabok között, amelyek korabeli fotókon és gazdagon illusztrált plakátokon keresztül elevenednek meg. A naptárban olvasható idézetek szívből jövő üzenetek a Kárpát-medence közösségeinek az eltűnt idő pótolhatatlan értékeinek megmentéséért, és mint ilyen, méltó kísérője lehet minden, értékőrző magyar ember mindennapjainak.

2020 – A trianoni békediktátum / Európa hanyatlása - a vég kezdete

Kiadványunk a fegyverleltételtől – 1918 novemberétől – a békediktátum aláírását követő, a társadalom egészét átható nemzeti gyász kiteljesedéséig jó minőségben felhasznált korabeli fényképek mellett sokszínű forrásokon keresztül mutatja be az év hangulatát.

A szerkesztésnél korabeli újságok cikkein túl olyan elismert szerzőktől idéztünk, akik magas színvonalon tudták értékelni az időszak politikai lépéseit és azoknak következményeit.

Herczeg Ferenc gondolatait idézve:

„De ki az, aki ezek után komoly arccal meri követelni, hogy trianoni szerződésben a népek jogforrását tiszteljük? És álljon elő az a tréfás fickó, aki még ma is szentnek és sérthetetlennek meri nevezni az ilyen szerződést! Nincs abban semmi túlzás, ha azt mondják: a politika soha sem süllyedt olyan csatornamélységbe, mint a trianoni békekonferencián. Méltóság és nemes erő csakis a magyarság szenvedésében van. Ez a szenvedés menti meg Európa történetét attól, hogy szégyenletes szatírává ne aljasuljon. A szenvedés pedig addig fog tartani, amíg fel nem kelt az igazság napja...”

Heten egy ellen – Magyarország megszállása és hadüzenet nélküli háború a magyar polgári lakosság ellen 1918-1919 (2019-es falinaptár

"Lejátszódott ki tudja hányadszor a magyar tragédia, mely teljessé lett akkor, amikor már a magunkét kellett védeni. A magunk földjét, barázdáinkat, hegyeinket, fehérfalú tanyáinkat, asszonyainkat, serdülő fiainkat, őszhajú magyar szüleinket. Az olasszal, franciával, angollal mérkőzni nem kellett volna. A parancs kergette oda a magyart.  Ide azonban a kötelesség szólít."

Anyaföld - Magyar tájak a Kárpát-medencében (Falinaptár 2018)

Hamvas Béla gondolatait idézve: “A hely nem csak az ahol a dolgok vannak… A nép létének legelső feltétele az a hely, ahol él, és ezért minden nép életét lakóhelyének vizsgálatával kell kezdeni.” Naptárunk lapjain megelevenednek anyaföldünk legváltozatosabb vidékei: Pozsonytól az Al-Dunáig, az Őrvidéktől egészen Brassóig. Kiadványunk szerkesztésénél olyan elismert, jó tollú szerzőktől idéztünk, akik művészi és tudományos, érzelmi és észbeli alapon is, magas színvonalon tudták értékelni hazai tájainkat.

„Magyar Thermopülé. "Magyar hon - és területvédelem legszebb kitüntetései és emlékérmei 1914-1941” (2017-es falinaptár)

  „Személyesen beszéltem a nemzeti hadsereg
számos tisztjével és azt tapasztaltam, hogy 
mindnyájan a hazafiság és legmesszebbmenő
kötelességtudás és igazságosság érzelmeitől
vannak áthatva. Ezek képviselik ma Magyarország
látható és igazi támaszát,…”

 

  Az Országzászló (2016-os falinaptár)

 

 „Rólad álmodozott két évtizeden át minden rab magyar,
s most már itt állsz a felszabadult végeken is. A Te léted, a Te
szárnyad lengése szebben beszél minden szónoknál.
Elég Reád nézni és léted tüzel, éget, lelkesít, és nemes tettekre buzdít!”

 

 

  Irredenta Dalok és Zenekarok (2015-ös falinaptár)

Legyen úgy mint, régen volt.
Legyen úgy mint, régen volt.
Adjon Isten békességet,
Ezer áldást, reménységet, 
S, minden jót. 
Legyen úgy mint, régen volt.

Legyen úgy mint, régen volt.
Legyen úgy mint, régen volt.
Hogy, ne legyen a magyarnak,
Se dolmányán, se csizmáján,
Soha folt.
Legyen úgy mint, régen volt!

 

  Magyar Iskola - Magyar Feltámadás (2014-es falinaptár)

"Kétségkívül csak kevés nép van, melynél a mult nagy eseményei a jelen gondolkozását és érzéseit oly mértékben befolyásolták, mint nálunk és a külföldi megfigyelő előtt épp ezért tűnik fel nálunk oly sok minden alig érthetőnek, sőt egyenesen rejtelmesnek."

(Klebelsberg Kunó)

 

 A Magyar Betyár (2014-es falinaptár)

"A szabadságot nem adják, az nincsen készen. A szabadságért nap mint nap meg kell harcolni. A kapcabetyár soha nem lehet szabad ember. De az, aki miatt létezik a fogalom, betyárbecsület, az üldözöttként, pénzért mutogatott fogolyként a szabadság jelképévé növelheti magát.
Sokat tanultam tőle, általa.
Éljen a betyárbecsület.”

(Oszter Sándor)

 

  Elpusztított és megcsonkított Magyar köztéri műemlékek (2013-es falinaptár)

„ A kolozsvári Mátyás szoborban Magyarország fénykorát ábrázolom, amikor a magyar rettegve tisztelt és csodált nemzet volt Európa népei között. Ha a magyar ember szíve elborul és vígasztalást keres a régmúlt idők fényében és nagyságában, akkor e dicsőségteljes, pazar és világraszóló korszakba bolyong vissza és ott találja azt a csodás alakot, a magyar nép királyát, Hunyadi Mátyást, aki egyszerű ember tudott lenni az egyszerű emberekkel, de az akkori kor fejedelmei között olyan volt, mint sas a verebek között”.

(Fadrusz János)

 

Összeomlás és újrakezdés. A trianoni trauma politikai plakátokon címmel megjelent a Trianon Múzeum 2012-es falinaptára

 

Igazságot Magyarországnak! (2011-es falinaptár)

 

“Két fiam esett el a háborúban. Nemes eszmékért áldozták az életüket és nem azért, hogy e dicső nemzettel ilyen igazságtalanul elbánjanak. Addig nem lesz nyugalom Európában, amíg revízió alá nem veszik a galád és ostoba trianoni szerződést.”

(Harald Rothemere)

 

 Reményik Sándor: Segítsetek! (2010-es falinaptár)

"Hadd jöjjön hát, aminek jönni kell, 
Idők lavináját ernyedt karok 
Ha többé fel nem tartják! 
De mi símuljunk össze, magyarok! 
Kiáltó szó ha nem lehettünk már: 
Egy titkos társaság legyünk! 
Kivándorolni, elbujdosni? Nem! 
Mi innen nem megyünk!" 

(Reményik Sándor)

 

 

 Külső - Magyarország tájai (2009-es falinaptár)

"A politikusok okosabban tennék ha nem állítanák ki
mérkőzéseik igazát a tájak igazával szemben , mert a mérkőzés
nagyon egyenlőtlen erők között folyik.
A tájak erősebbek."

 

 A Magyar Betyár (2009-es falinaptár)

"A maga életét másokért, elesettekért, szegényekért és nyomorultakért folyamatosan kockára tevő, megváltó hősnek bizonyul a deheroizált, művileg hőstelenített Habsburg időszakban a betyárballadák mindenkori címszereplője... a maga hatáskörében "pusztítva újra teremti" a romlásnak indult mikro-mindenség rendjét is helyére zökkentheti.. Mítikus hősök valóságos isteni erőtényezők rangrejtett örököseinek tekinthetők hát balladáink és pásztorkészségeink betyáralakjai."

(Pap Gábor) 

 

A Történelmi Magyarország Határa (2008-as falinaptár)

"Az ember gyönge, és megkívánhatja másnak birtokát, ökrét, vagyonát, asszonyát, de hogy másnak szülőföldjét kívánná maga szülőföldjéül, olyan még nem fordult elő. A tájak békülékenységre, szeretetre, türelemre, életörömre, fanatizmustól ment kívánságokra tanítanak, az otthon megbecsülésére, és ezzel a más otthonának a tiszteletére"

(Szabó Zoltán)

 

Revíziós és Irredenta Plakátok Magyarországon (2007-es falinaptár)

"Magyarország katonái, Tudtok-e még talpra állni? Tudnotok kell: űz az átok, Tudnotok kell: nincs hazátok, Most riadjon harsonátok: Most nem másért, most magunkért, Ős földünkért, ős fajunkért Fegyverre, magyarok!"

(Sajó Sándor)

 

Öröm és Mámor 1938-1941 (2006-os falinaptár)

„Az egész magyarság keblére öleli azt a visszatért magyarságot,
de magához öleli azokat a népeket is,
akik a magyarsággal együtt ezen a földön éltek,
azokat, akiknek apái, nagyapái itt éltek. 
Én ismerem ezt a népet Főméltóságú uram, ez a nép jó.
Öregje visszavárta, fiatalabbja meg fogja tanulni,
hogy a magyar haza a legigazibb, a legjobb anya.” 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Címkék: