|
|
"Szeressük vissza Magyarországot!"
|
A humor, és az általa kiváltott nevetés számos jótékony hatással rendelkezik. Energiát szabadít fel, csökkenti a stresszt, erősíti egy adott közösség identitását, egymáshoz tartozását. Különösen fontos szerepet kaphat a traumákból való kilábalásban, az azt követő megerősödésben, talpraállásban. A korai népi szövegektől elkezdve a kora újkori irodalmi alkotásokon át a 19. század élclapjain keresztül a 21. század mémkultúrájáig minden korszakban találkozunk olyan képes, illetve szöveges alkotásokkal, melyek saját koruk társadalmi-politikai jelenségeire reflektálnak, az azokhoz való alkalmazkodást, a benne való megmaradást szolgálják.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverését követően jelennek meg a magyar sajtótörténetben az élclapok. Míg korábban a divatlapok hasábjain önálló rovatként kaptak helyet, 1856-ban elindult a Nagy Tükör, 1858-ban az Üstökös, majd 1868-ban a legnagyobb sikert elért lap, a Borsszem Jankó. Az újság karikatúráival és szöveges vicceivel kora közéletének visszásságait, társadalmi jelenségeit állította pellengérre. Reflektál a külpolitikai változásokra, a 19-20. század politikai irányzataira, valamint kulturális sajátosságaira is.
Az 1918-as összeomlás, majd a trianoni országvesztés időszakában a humor eszköztárával igyekezett segíteni a magyarság feltámadását. 2026-os naptárunkhoz ezekből az ábrázolásokból gyűjtöttünk egy csokorra valót. A naptár ábrázolásain feltűnnek a békediktátum megalkotói, Clemenceau és Lloyd George; a karikatúrákon helyet kap Wilson amerikai elnök, akinek a béketárgyalások előtt megfogalmazott 14 pontja hangsúlyos szerepet kapott a közép-európai államok vezetőinek érvelésében. A politikán túl ugyanakkor a hétköznapi ember humora is helyet kap a naptárban – azoké a magyaroké, akiknek feje felett húzták meg a határokat, akik leginkább elszenvedték az impériumváltást, és akiknek csak a /keserű/ humor, az irónia maradt védőpajzsa a megváltozott körülmények között.
Cikkszám: 5789 Súly: 0.5 kg