A Trianon Kiskönyvtár sorozatának első darabja két munkát tartalmaz: gróf Apponyi Albertnek, a magyar békedelegáció vezetőjeként az 1920. január 16-án elhangzott beszédét, valamint Horváth Jenőnek, a két világháború közötti korszak egyik legelismertebb diplomácia-történészének tanulmányát.
Apponyi Albertet talán nem kell bemutatni az olvasónak. Régi arisztokrata családból származott, a 19. század végén és a 20. század elején több kormánynak is tagja volt. Több nyelven beszélő, széles látókörű politikus volt, már az első világháború kitörése előtt is az egyik legtekintélyesebb politikusnak számított. 1919 végén a Huszár-kormány kérte fel, hogy ő vezesse a magyar békedelegációt Párizsba. Itt olvasható híres beszédének egyik pillére az, hogy a győztes nagyhatalmak bűnbakként kezelik Magyarországot, a másik pedig az, hogy a sokat emlegetett „nemzetiségi elvet” a „békecsináló” nagyhatalmak felrúgták, amikor színmagyar területeket csatoltak el Magyarországtól.
Horváth Jenő kevéssé ismert történész, 1945 után az agyonhallgatott tudósok közé tartozik. 1924-től a Magyar Külügyi Társaság tagja volt, számos diplomáciai tanulmánya, könyve jelent meg a két világháború között. Az itt olvasható munkájában ízekre szedi a trianoni békediktátumot. Részletesen bemutatja, hogy a cseh, román és szerb propaganda miként működött, illetve az első világháború előtt a hazai nemzetiségi politikusok milyen aknamunkát folytattak a Magyar Királyság ellen. Mindkét munka 1945-től a betiltott kiadványok közé tartozott, ezért is indokolt a mostani kiadásuk.
Cikkszám: 1156 Súly: 0 kg