„Az ország mindenütt néma ajakkal és ökölbe szorított kézzel tűrte a szomszédoknak hazánk szent földjére való betolakodását és itteni garázdálkodását. Már azt kellett hinnünk, hogy kihalt belőlünk az ősi virtus utolsó szikrája a közöny hamuja alatt. S mikor az egész ország várta, hogy tenni kellene valamit, Balassagyarmat egyszerre harsány »Megállj!«-t kiáltott a városunkban tanyázó áruló cseheknek, melyet puskaropogás kísért, a cseh eszeveszetten rohant megtizedelt hordáival az Ipoly túlsó partjára az egész vonalon.”

Így látta az 1919 január 29-i balassagyarmati „cseh kiverést” az események után két héttel a Nógrádi Hírlap lelkes újságírója. Mi is történt valójában azon a napon a nógrádi városban?

Röviden összefoglalva nem más történt, mint hogy az antant-szövetségesek által korábban már megállapított demarkációs vonalat átlépve, az ún. cseh légió alakulatai 1919. január 14-én megszállták a várost. Mint a már korábban megszállt felvidéki magyar városokban, itt is azonnal megkezdték a „csehszlovakizálást”: a közigazgatási alkalmazottaktól követelték, hogy esküdjenek fel a „köztársaságra”, akik ezt megtagadták, azokat nyomban elbocsájtották. A magyar hazafias vasutasok megtagadták a munkába állást, és a cseh nyelv használatát, erre erőszakkal kényszerítették őket szolgálatra. Nem véletlen, hogy a fegyveres felkelés egyik fontos csoportját a vasutasok alkották.

A felkelés kirobbantásáról január 27-én a vármegyeházán tartott gyűlésen határoztak. Másnap kapcsolatba léptek a 40. hadosztálynak a közeli Magyarnándorban állomásozó alakulata századosaival Vizy Zsigmonddal és Bajacz Rudolffal, segítségüket kérve a cseheket kiűzéséhez. A két derék magyar tiszt a pacifista Károlyi Mihály kormány rendelete ellenére a város segítségére sietett.

Január 29-én megostromolták a csehek által elfoglalt laktanyát, ahol komoly tűzharc alakult ki. Mindkét oldalon voltak áldozatok, a csehek különítmény vezetője, Augustín Lauka is elesett. A magyar alakulat a veszteségek miatt időszakos visszavonulásra kényszerült. Addig a polgárok tartották a frontot, majd az iglói géppuskások megérkezése után a gyáva cseheket feltétel nélküli fegyverletételre kényszerítették és kiűzték a városból.

Ezzel a tettel Balassagyarmat példaértékű tettet hajtott végre: bebizonyította, hogy nemzeti összefogással, kellő bátorsággal és elszántsággal a túlerőben lévő megszállók és a belső árulók ellenében is lehet győzni.

Balassagyarmat a Civitas Fortissima méltó viselője. Balassagyarmat a legbátrabb város.

Kiemelt kép: Diákok a Trianon Múzeum Magyar ellenállás Pozsonytól Kolozsvárig kiállításában