2026. február 28-án, szombat délután az örvényesi faluházban tartott előadást Kurilla Benjámin, a Trianon Múzeum múzeumpedagógus-történész munkatársa. Ennek során az 1920-as évek Magyar­országát, a megszállás alá került területekről menekülők, a vagonlakók világát, valamint a korban alakult irredenta szervezetek tevékenységét mutatta be a hallgatóságnak.

Az előadás bevezetőjében az előadó szólt a békediktátum előzményeiről, az első világháború harcairól – hangsúlyosan kitérve az 1916-os román betörésre –, az azt követő megszállásokról, valamint a béketárgyalásokról. Kurilla Benjámin kiemelte, hogy már az aláírás előtt szűk egy évvel, 1919. július 19-én a Vasárnapi Ujság közölte az első határvonal-terve­ket, melynek tanúsága szerint a szerb és osztrák szakasz kivételével már megállapították a magyar állam új határait.

Az ország megszállását követő időszakból Kurilla Benjámin részletesen ismertette az impériumvál­tás következtében menekülők helyzetét, a vagonlakók életkörülményeit, bemutatta a magyarországi pályaudvarokon való ideiglenes szállásaikat, életmódjukat, valamint az érdekükben indított se­gélyakciókat. Kiemelte Lord Rothermere 100.000 pengős adományát is, melyet az angol sajtómág­nás kimondottan a legszegényebbek, szülőföldjüket, addigi életterüket elveszítő menekültek megse­gítésére küldött Magyarországnak.

Azt, hogy az ország lakossága nem nyugodott bele az állam területi integritásának elvesztésébe, bi­zonyítja az is, hogy számos irredenta szervezet alakult a korszakban. Ezek között Kurilla Benjámin a Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája, a TEVÉL tevékenységét mutatta be be részle­tesebben, kiemelve az irredenta szellemiség terjesztése, megőrzése érdekében tett kezdeményezése­it, melyek gyümölcsei között a Magyar Hiszekegy is megtermett. Említésre kerültek a Megszállott Törvényhatóságok, melyek az adott elcsatolt térségből menekülők számára biztosított helyi közösséget, a korábban kialakított közigazgatási, társadalmi kapcsolatokat átörö­kítve, mintegy adoptálva az új lakóhelyre. Jóllehet ezen szervezetek tevékenysége a diplomáciai kap­csolatok kiépítésének elkerülhetetlensége miatt sok esetben csak rövid ideig tartott, mégis jelentős hatást gyakoroltak az 1920-as évek Magyarországának lakosságára, formálták identitását az 1920-as országvesztés tapasztalatát követően.

Kurilla Benjámin örvényesi előadásával egy olyan korszakba vezette be a hallgatóságot, mely az az­óta eltelt bő évszázad után is a közvélemény fókuszában áll. Személyesen, húsba vágóan érintette ez a magyarokat, akik máig kíváncsiak az okokra, az események pontos lefolyására. Az elmúlt években meg­jelenő nagy számú szakirodalmi anyag mellett fontos, hogy a szakma képviselői közérthetően be­mutassák témában végzett kutatásaikat. A szombati előadás erre adott alkalmat. A résztvevők úgy tá­vozhattak az örvényesi faluházból, hogy jobban megértették az 1920-as évek politikai-társadalmi kihívásait és az azokra adott válaszokat.